Rácz Sámuel: A' borbélyi tanításoknak második darabja a' törvényes orvosi tudományról, és az orvosi politziáról (Pest, 1794)

Elsö rész. A' törvényes orvosi tudományról - Elsö szakasz. A' büntető törvényszékhez tartozó esetekről

A’ GYERMEK EL-HAJTÁSNAK JELEI.

Mikor a’ gyermek a’ terhefségnek hetedik holnapja előtt elevenen vagy erőfzakkal „ yagy orvolsággal el hajtatik , akkor el-kerűl- hetetlen az halál, mivel ekkor az életre fzük- féges tagok még igen gyengék, melly miatt a’ test magát nem táplálhattya.

JVleg-ölni a’ gyermeket, avagy nem engedni , hogy éljen a’ gyermek, mind egyet tefzen, és azért a’ ki az eleven gyermeket az hetedik holnap előtt el-hajtya, az azt való- faggal meg-is ölte.

Fogantait ni, lelkefedni, és élni kezdeni„ egyet téfzen ; mivel abban a’ fzempillantatban, a’ mellyben a’ gyermek a’ férjíi és afzfzonyi magból fogantatik, már formáltattni, és ne- vekedni, ’s ki-fejtödni-is kezd az emberi test; a’ formáló, nevelő, és ki-fejtő mozgás pedig az életnek munkája , és leg-bizonycfabb, “s tsalhatatlan jele annak , hogy a’ két magból már ember lett; és hogy ez az ember éj. így lett az elfő ember-is fárból egyfzerre élő, és lelkes. Ezen az igazfágon a’ mái Phyfologufok nem kételkednek: az ellenkezők láfsák, hogy élhet-é, és nevelkedhetik-é az ember valami bizonyos ideig lélek nélkül, vagy nem; de vigyázzanak, hogy még-is a' léleknek a’ testbe való bé-vitele igen fokára ne haladjon. Az ember lélek nélkül nem élhet. De a’ Bábáknak-is, a’ mint alább le- íratik, a’ Bétsi Confiítorium parantsolja, hogy jninden abortust (idétlen fzülést akármelly