Rácz Sámuel: A' borbélyi tanításoknak második darabja a' törvényes orvosi tudományról, és az orvosi politziáról (Pest, 1794)

Elö-beszéd

Storchet, és Hcechelt Haza nyeljen írtad. Onnan hogy Belfő nyavalyákhoz, ’s innen A’ Salétromhoz vezetéfed által

A’ Magyar értsen.

Tőled a'’ Skarlát-hidege és az Orvos Oktatás fzármaz, Te valál az Elfő, írta munkáit ki az ép , V az élő

Emberi Testnek.

r

Már nekünk könnyű ezután evedzni ’S tenni e’ Tenger vizen (*) űj fzerentsét, Van , Ki már utat mutatót, ’s jeget tört íme előttünk.

Bért kivan tőlünk nagy iparkodáfod ,

Mert valójában kegyes illetödést A’ Tudós, ’s értő Lakofok’ fzivébe

Nem kevefet ízül*

Jó HAZÁNK látván ugyan-is betsűli Ennyi Munkádat, ’s nem-is hagyja ingyen, Terhel érdemlett jutalom fejében

Tifzteletekkel.

(*) Tenger valófággal, és ki meríthetetlen az Or» vofi Tudomány, a’ mit mindjárt i-fö Apboris• mufaba HIPPOCRATES meg-esmér: Vita

„ brevis , ars longa. „ GALENUS pediglen Lib. de Partibus Artis Medicae nagyíagároi, ’s nagy mivoltáról így fzóll: „ íMirum non eit, fi ars ea, quae maxima eft, tot admittat lectiones. „ TISSOT végre a’ Néphez va- Tudósítáfának 566. §ba nehézfégét értelmes fzavakkal írja le, ’s a’ t.

ló