Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

madaraknál csak a* hímek éneklók; a’ nSstehya^ nek csak apró kiabálásaik, csevegéseik vágynak, melyekkel hajlandóságaikat ki - nyomják; de a* szép Nemnél a’ mag hijánossága ily éneklésre való tehetetlenséget nem szerez ; csak gyermeki hangvékonyságot ád ; a’ Férjfiaknál pedig mihelyt úgy megöregszenek, hogy több nemző magot nem készíthetnek , a’ szavak észrevehetőig meg-vék- nyúlnak, és reszketnek; utoljára elfogynak. —* IMeg-marad hát az igaznak, a’ mit a’ tapasztolás tanit, hogy az Asszonyi testben mind az akarati, mind az akarattól nem függő, vagy élőmives ka- nafok igen ingerlődhetösök , 's a’ külső benyoma- tokat könyebben el-fogadják, és ezekre gyorsabban viszsza-hatnak; de az egymásba , és egymásért be-fele ható munkásáágjokban, vagy energiá- jokban tehetetlenebbek, mint a* Férjfiúi husszá- lak, melyek tökélletesebben - is ki vágynak fej- tődzve. — De a’ vérnek állató részei, és élet- le épe - is nagy külömbséget tesznek. Ugyan-is az Asszonyi vérben az úgy neveztetett vérgöz (vapor 6angvinis) vagy hydregén - nel teljes Vezérszesi (Spiritus rector) kevesebb ; a’ savó (serum sang- vinis) pedig több, mint az igazán kifejtődzött férjíi vérben. A’ vérnek kanafos része (pars fibrosa sang* vinis) pedig nem csak kevesebb, de kevésbé-is öszve - kutzorodható , sőt az úgy neveztetett veres résziol (cruor) könyebben-is el-válható, mint a’ Férjfiúi élő test vériben. — Egy szóval a* F érjfi vérnek állati élete tökélletesebb , mint az Asszonyi véré , melyet a’ természet inkább savó» ré7