Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Második Könyv. Az Asszonyi Nemnek természeti Históriája - Bé-vezetés, és öszveköttetés a' szép Nemnek polgári Históriájával

Gó

e-sontjaikat őszvébb nyomni, és ez által az Ő nemi részoket egy kevéssé hátrább hajtani.

14) A’ Jaltin-ek , és Bengáli Asszonyok, nem külömben, mint a’ Bayadér-ek , vagy Indiai Tán- czos Udvari Dámák, és az Almesek, Ghawasieseh, kik Egyiptomban ugyan azon rollét jádzák, a’ leg-mesterségesebb, és pajkosabb ledérséget, és bújaságot űzik, a’ mit csak a* déli heves éghajlat, mint következést maga után húzhat, úgymint a’ melyről Martialis már azt hirdeti:

„Nequitias tellus seit dare nulla magis.“

15) A’ Magyar Szépek töbnyire se nem szőkék , se nem barnák, de inkább e’ kettő közt lévő vegyűletüek , bátrak , serények , inkább a’ gazdasszonykodást, mint a’ városi piperéket szeretők. Nem örömest követik a’ liliomokat, melyek se nem szőnnek , se nem fonnak, még-is szebbek Salamon-nak minden dicsősségénél; hanem annál szebbeknek tartják magokat minél kevésbé tudják meg-külömböztetni gyönyörűségeiket kötelességeiktől. Ugyan azért othon familiá- jok fentartatásokra, 's ruházatokra sokféle hasznos mesterségeket p. o. kenderrel, lennel bánást, fonást, szövést, varrást, sütést, főzést, mosást, csinos rendtartást ’s a’ t. űznek; kívül pedig a’ napfényen férjeiknek sokszor a’ csaléka fundus engedetlenségével küszködni segitenek. —• Epen igy kellett ének lenni egy inkább producens , mint cultivans Országban , hol még a’ férjfiak-is rendszerint örömessebb laknak a’ falukon, és a’ pusztákon, mint Városokban, és azért több tiszta

I .***>;■