Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Első Könyv. Az Aszszonyi Nemnek ó, közép, és újj időbeli közönséges polgári Historiája rövideden magyarúl

14

iák a** illyen nagy tnunkákon, melyek mai időben csak nem minden hitel felett válóknak tetszenek. Az emberi becs, és méltóság átaljában ismeretlen vált az emberi culturának, *s kezdődő csi- nosodásnak vadságában ; melyben az Asszonyi gyengébb Nemnek szükségesképen többet kellet* szenyvedni, mint az erőssebb Férjfiaknak; kik töbnyire , mint Arderrikában Babylonon felül, ha több napi út hoszszán tanyát vertek, ’s innen szörnyű vájog városokat, kunyhós , és sátoros falukat csináltak , a’ földmivelést, a’ família élelméről való gondoskodást az Asszonyokra, mint rabszolgálóikra bízták ; magok a’ barom legeltetés, ellenséges prédálások, és más ilyen külső foglalatosságok után járván. — Ugyan ez a’ földengedetlenségével küszködött asszonyi Nem ily nyomorult környülállasok közt, ha egyebet nem tehetett, legalább a’ Farniliai társaságoknak , a’ Patriarchalis életnek szerzője, foglalójá , —továbbá minden legelő tanya állandóságának gyarapítója , — és a’ vadságnak a’ természeti ösztön lágysága által szelidítője vólt. — Azomban ha nem lehetett-is a’ szép Nem ilyen nyomorűlt környül- állások közt azoknak a’ kellemeknek tárháza , melyek áz életet eléggé édesitik, annak nem ő maga vólt oka, hanem az emberi fejtődzésnek gyermeki korácsa. — Holmi mesés Semiramis- okát ezen gyermeki időből nem is említek: mert a’ Heroismus nem tartozik kiváltképen az asszonyi méltóságnak belső becsére, úgy mint a’ melyben a’ testi ösztönnek az okossággal, a’ szükségesnek