Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VI. Szakasz. A hashártya bántalmai
10 Az emésztő szervek bántalmai, igen jellemzetes módon, mint a felhastájon haránt irányban futó vastag kötey vehető ki. Úgyszintén kitapintható a többnyire megnagyobbodott lép és máj.— A kopogtatást lelet a folyadék mennyiségétől, szabad- vagy eltokolt voltától, a bélfal megvastagodásától, légtartalmától függ. A belek össze-vissza növése olykor a bélűr nehezebb átjárhatósága által árúlja el magát. Más esetekben, különösen gyermekeknél (1. belek gümőkórja) bő hasmenés szokott jelen lenni. A gümős hashártyalob rendesen láz és a gü- műkór egyéb jelenségei által szokott kisértetni, rendesen lassú lefolyású és a bántalom természeténél fogva többnyire kedvezőtlen. Az izzadmány híg részének gyors felszívódása után, úgy mint ezt már a mellhártyalobra nézve említettük, szintén láttunk általános heveny gümőkórt fellépni. Kórisme. Az általános heveny hashártyalob felismerése annál könnyebb, minél inkább kifejlődtek a főbb tünetek, t. i. a fájdalom, a meteorismus, az izzadmány, a láz stb., bár e tünetek mindegyike külön-külön más bántalom által is lehet feltételezve. — A fájdalom, mely gyomor- és bélzsábát szokott kisérni, nyomásra inkább enyhül, míg a hashártyalobot kisérő fájdalom a legkisebb nyomást sem tűri. — Vese- és epekőzsába a megfelelő szerv egyéb kóros tünetei által is szokott kisértetni és a betegek többnyire láztalanok.— A meteorismus, mely bélelzáródáshoz, méhszenvhez szegődik, nem kisértetik oly hőemelkedés által, mint a hashártyalob meteorizmusa; sőt előbbi esetben a hőemelkedés, méltán kelt az iránt gyanút, hogy az elzáródáshoz hashártyalob is csatlakozott. Mindannyi tünet között legjellemzetesebb az izzadmány. Ennek kimutatását azonban a nagyfokú meteorismus teszi olykor lehetetlenné. Körülírt heveny hashártyalob kórismézése nehezítve lehet az által, hogy a lobfolyamat és a lobtermény, a hasűmek hozzá nem férhető részében foglal helyet, valamint az által, hogy nem mindenkor sikerűi az alapbántalom és a netalán hozzá szegődött hashártyalob közt éles határt vonni. így pl. nehéz megmondani, hogy méhlobhoz, vagy bélelzáródáshoz mely pillanatban szegődött a hashártya lobja. Általános idült hashártyalobnál gyakran nehéz annak eldöntése, hogy gümős természettí-e, vagy nem? Mérvadó lesz e tekintetben az, hogy a kórelőzmény, az öröklési viszonyok, gümőkórra mutató egyéb jelenségek mennyiben vannak jelen, vagy hiányoznak. Kórismészeti feladatunk különben csupán akkor tekinthető befejezettnek, ha sikerűit a hashártyalobot előidéző okot is kipuhatolnunk. A hashártyalob korjóslata már az előbb mondottakból következik. Gyógyeljárás. Csak ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy az oki javalatnak megfelelhessünk, midőn pl. a vakbélben, vagy a bél más részletében létre jött bélsárfelhalmozódáshoz, bélbezáródáshoz társuló hashártyalobnál megszüntethetjük az okot. A kórjvirálátnák megfelelendő régebben általános vérvételt, higanykenőcs bedörzsölését, calómelnek belső adagolását, helyi vérvételt, a hideget alkalmazták. Az érvágás ma már általánosan el van hagyva; a higanykenőcsnek helyi, vagy rendszeres bedörzsölési gyógymód alakjában való alkalmazása iránt
