Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
Bevezetés a vesebántalmak kór- és tünettanába. 87 Arra nézve, hogy a vér a vizeleti szervek mely részéből és mily ok folytán származik a fentebbieken kívül még a kisérő többi tünetek határoznak, melyekről a későbbi fejezetekben még bővebben lesz szó. — Véres vizeletben rendesen fehérje is mutatható ki; mennyisége változik a szerint, a mint valódi vagy álfehérjevizeléssel van dolgunk. c) A vizeletben található hengerek. Ha vesebántalomban szenvedők vizeletében képződött üledékből pipetta segélyével kiveszünk egy cseppet és azt górcsővel megvizsgáljuk, rendesen találunk hengeralakú, a húgycsövecsek alakját mutató képleteket, melyek röviden henger (cylinder) névvel illettetnek. E hengerek valamely fehérjeanyagból állanak, bár nem rostonyából, mint azt némelyikről hitték, miért is helytelenül neveztettek azok rostonyahengereknek. A vizeletben található hengerek különfélék; az egyes alakok előfordulási módozatairól czélszerübben fogunk a vesebántalmak egyes alakjainál megemlékezni ; e helyen a különböző alakok felsorolására szorítkozunk. 1. A hyalin-henger (1. '23. ábra) különböző szélességű és hosszúságú, teljesen egynemű, átlátszó, színtelen ; körvonala a környezettől csak nehezen különböztethető meg, mi által néha felösmerése is nehézséggel jár; jobban sikerül ez, ha a készítményhez kevés carmint vagy jodfestvényt adtunk. A hyalin- hengerek, hol kisebb, hol nagyobb számban, hol egyedül, hol más hengerekkel vagy alakelemekkel együtt találhatók. — Találni néha jól kifejezett hyalin- hengerek mellett, ezekhez tökéletesen hasonló alakokat, melyek azonban végeiken nincsenek élénken határolva, hanem mintegy foszlányokban messze elágazódnak és ez által nyákhoz hasonlítanak. Vesebeli eredetüket még számos észlelő kétségbe vonja és megkülönböztetésül cylindroidnak nevezi. Mi úgy találtuk, hogy e képletek jodfestvény hozzáadására kétfélekép viselkednek: némelyek festődve is megtartják hengeralakjukat, mások pedig alaktalan összevissza kuszáit tömeggé lesznek (nyák?). A hyalin-hengereken különböző anyagokat látunk, melyek oda már a vesében, vagy ezen kívül tapadtak, ilyenek: a) Vörös vérsejtek; ha ezek a hyalin - hengert teljesen vagy nagyrészt fedik, az előbbi pont alatt említett vérhenger keletkezik; gyakran azonban a vérsejtek elszórva, csupán itt-ott találhatók a hengeren, b) Fehér vérsejtek, melyek olykor szintén csoportokban, máskor egyenkint fedik a hengert s néha zsírszemcséket is tartalmaznak, c) Egyes, majd ép, majd szemcsés, vagy elzsírosodott vesehámsejtek, d) Zsírszemcse- cseppek, húgysavas sók, bacteriumok, vérfestenyrögök és ínyeimhez hasonló cseppek. 2. A szemcsés hengerek (granulált h. 24. ábra) az előbbiek alakjával bírnak, de nem oly egyneműek, hanem szemcsések. A szemcsés alkat keletkezési módja még nincs kellően felderítve, de valószínűleg különböző. Sok esetben nem egyebek, mint szemcsés fehérjeanyaggal megrakott hyalin-hengerek ; más észlelők szerint a szemcsés henger, az alább említendő hámsejt-henger hámsejtjeinek
