Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
84 A vizeleti szeriek bántalmai. ható boncztani elváltozása által feltételezve. Kitetszik ennek lehetősége, ha figyelemre méltatjuk a fehérjének a vizeletbe való áthatolásának legközelebbi okát. Az életbuvárok részéről már rég beható tanulmányozás tárgya volt az a kérdés, hogy miért nem tartalmaz a vizelet már élettani viszonyok között fehérjét ? Különösen jogos volt e kérdésnek felvetése addig, míg ama nézet volt elterjedve, hogy fehérjevizelés egyik okát fokozott vérnyomás képezi. Kísérleti írton azonban e felvételt igazolni nem lehetett. Ma főleg az a nézet van elfogadva, hogy fehérje a vizeletben a miatt nem jelenik meg élettani viszonyok között, mivel a húgycsövecsek kezdetében, a Malpighi-féle tokokban levő glomervlosokat fedő hám ezt megakadályozza (Heidenhain). Mihelyt e hámsejtek táplálkozása nem rendes, a fehérje áthatolását sem akadályozhatják; valószínűleg ép oly módon jelenhetik meg fehérje a vizeletben, ha magukat a hiígyesövecseket bélelő hám szenved táplálkozási zavart. Mindkét rendbeli hámsejtek táplálkozási zavara be fog állani, ha az azokat tápláló üteres vér mennyiségére, alkatára nézve eltér a rendestől. Ha az üteres vérnek a veséhez, történő áramlás csak rövid ideig akadályoztatik is, tényleg azonnal lehet fehérjét a kivett, és a fehérje megalvasztása czéljából megfőzött vese Malpighi-féle tokjaiban kimutatni. Valószínű, miszerint a kérdéses hámsejtek táplálkozásának zavarára az épen felhozott ok csupán egy alkalmat szolgáltat; de ép így zavar- tathatik a tokokat bélelő hám élettani állapota bizonyos anyagok által, melyek a vérbe jutva, a vese által küszöböltetnek ki és így a hámsejtekre egyenesen nyílváníthatják káros hatásukat. A hámfedezet élettani viszonyait befolyásoló e két körülményt szem előtt tartva, jól meg lehet magyarázni amaz albuminu- riákat, melyek vérszegény, senyves, vérkeringési zavarokban (tüdő-, szív-, máj- bántalmaknál, epilepticus görcsök után), magas lázban, fertőző bántalmakban szenvedőknél, bizonyos vegyi mérgek behatása után, többnyire átmenetileg-, valamint azokat, melyek a vese állandó boncztani elváltozásánál tartósan észlelhetők. Átmeneti lesz eme táplálkozási zavar s így átmenetileg fogyatékos a hám működése és mulékony a fehérjevizelés, ha az ok rövid ideig vagy átmenetileg érvényesült (albuminuria transitoria), ellenkező esetben pedig az albuminuria állandó. Nem döntheti meg az előbbieket RuNEBERG-nek utóbbi időben nyílvánított feltűnést keltű ama nézete, hogy a fehérjevizelés a vérnyomás csökkenésétől függ. Mert eltekintve attól, hogy a kórodai gyakorlat elég gyakran mutatja, miszerint nagy vérnyomás mellett tartósan lehet jelen fehérjevizelés, ama kísérletek, melyek Runeberg állításának alapúi voltak szolgálandók, nem maradtak ellenvetés nélkül (Regéczy). Arról, hogy a vizelet tartalmaz-e fehérjét, könnyen meggyőződhetünk többféle kémlések ú. n. fehérjepróbák által, melyek közűi itt a legszokottabbak némelyikét soroljuk fel: 1. Légenysavval való kémlés czéljából tisztára szűrt vizeletből félig töltünk meg egy kémpohárkát; a légenysavat (ac. nitr. pur.) most úgy öntjük a vizelethez, hogy az a pohárka falán csúszszék a vizelet alá. Fehérje jelenléténél
