Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VI. Szakasz. A hashártya bántalmai
8 Az emésztő szervek bántalmai. létre, ha a tályog a hasiír felé nyílik. — Vannak végre esetek, melyekben a lobfolyamat hosszasan húzódván el általános elgyengülés következtében jön létre a halál. A legijesztőbb tünetekkel köszönt be az átfúródási hashártyalob, ha az átfúródást megelőzőleg összenövés nem jött létre. A betegek más bántalomnál alig észlelhető heves fájdalmak által lepetnek meg, hányás lép fel. Utóbbi azonban hiányzik, sőt elég jellemzetes módon még előbb fennállott hányás is elmarad, ha az átfúródás a gyomor részéről történt. Az átfúródással egyidejűleg nagy mérvű összeesés jön létre. A kisértetiességig eltorzult és elhalványult arczú beteg bőre jéghideg és hideg verejték által fedett, az érlökés alig számlálható, fonálszerű, a légzés rendkívül szapora és felületes, s már a legközelebbi perczekben — órákban bekö'étkezhetik a halál.— Ha ez nem történik, az előbb deszkakeménységű has, a kifejlődő meteorismus következtében kitágul, és miután az átfúródással egyidejűleg lobgerjesztők is nagy számmal jutnak a hasűrbe, igen heves hashártyalob fejlődik. — Gyógyulás ily körülmények között alig észleltetett és többnyire nehány napon belől bekövetkezik a halál. Ha az átfúródás valamely légtartalmú szerv részéről történt, a folyadékkal együtt levegő is hatol a hasűrbe, hasűri léggyülem (meteorismus peritonei) jön létre. A léggyülem a legmagasabb helyet foglalván el, a lép- és májtompulat eltűnik; a folyékony izzadmány a hasűr legalantabbi helyét foglalja el, a felsőbb részek mindenütt egyenlő mély, éles, dobos és érczes utóhang által kisért kopogtatási hangot adnak. A folyadék szabadon mozogván, a beteg helyezkedésének változtatásánál szintén változik. Ennél a betegre nézve minden esetre kínos műveletnél, mely csak a legsürgősebb diagnostikai kételyek eloszlatsísa miatt ejthető meg, érczes locscsanást is lehet hallani. — A hasfal felett hallga- tódzva, két esetben nekünk is volt alkalmunk, úgy mint azt Schudnewszky leírja, amphoricus légzést hallani; mindkét esetben gyomorátfúródás volt jelen. Kevésbbé rohamos a lefolyás, ha az átfúródás előtt összenövés jött létre, minek következtében úgy az esetleg kiömlött levegő, mint a folyadék zárt űrben foglal helyet és körülírt hashártyalob keletkezik. A lobtermény ilyenkor is genyes, eves és bár gyógyulásra ily esetben is kevés a kilátás, a lobterménynek a hasfalon, vagy bélhuzamon át történő kiürülése, illetőleg kiürítése után mégis inkább lehetséges, mint az előbbi alaknál. Gyermekágyasok hashártyalob]a különböző lefolyást követ, a szerint a mint az körülírtan, a szűlrészek lobos folyamatának tovaterjedése következtében, vagy általános septicus fertőzés következtében, mint az általános geny- vérűség résztünete lép fel. Ez alakot illetőleg a «geny-ewérűség» fejezetére (1. 156. oldal) utalva, itt csupán annyit jegyziink meg, hogy a hastáji fájdalom gyakran hiányzik, a meteorismus igen nagy fokú szokott lenni, s a betegek többnyire gyakori dysentericus jellegű hasmenésben szenvednek. A hőemelkedés a genyvérűségnek megfelelőleg igen magas, vagy alábbhagyásokat mutató, rázó hideggel járó szokott lenni. — A hántolom kezdete a szülést követő legközelebbi napokra szokott esni, a lefolyás többnvire halálos, a halál az első — harmadik héten szokott bekövetkezni.
