Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai

Az emésztő szervek bántalmai.

ezeknél sokkal ritkábbek a tiszta mészkövek, leggyakrabban találhatók a chole- stearin — festenykövek.

Az epekövek az epehólyagban többnyire szabadon mozgékonyak: ritkábban tapadnak a hólyag falához ; az epehólyag néha gurdélyt képez és a kő ebben van elhelyezve. — Míg az epehólyag nyákhártyája gyakran a kövek jelenléte daczára semmi eltérést sem mutat, addig máskor belövelt, bő nyákot termelt, úgy hogy a hólyagban epén és a köveken kívül, nagyobb mennyiségű nyák is van jelen. A kő tartós nyomása következtében azonban az epehólyag kifekélye- sedhetik, átfúródhatik. Ha az átfúródást megelőzőleg nem fejlődött idült has- hártyalob, s összenövés ily módon létre nem jött, az átfúródás halálos általános hashártyalobot von maga után; míg, ha az átfúródás összenövés által előztetett meg, az esélyek igen különbözők lehetnek, a mint ezt a kórtünetek közt még külön fogjuk felemlíteni.

Hasonló viszonyok fejlődhetnek az epevezetékekben levő és ott beékelődött kövek következtében, melyek különben többnyire előbb tartós sárgaságot okoznak. A májbeli epeutakban levő kövek okozta fekélyesedés mdjtályog képződését vonja maga után.

Kórtünetek és kórlefolyás. Ösmeretes, hogy bonczolatoknál találtatnak úgy az epehólyagban, mint az epeutakban epekövek a nélkül, hogy ezek az élőben bármely tünet által elárulták volna magukat, jeléül annak, hogy az epekövek néha minden tünet nélkül fennállhatnak és jelenlétükről tudomással sem bírunk. Más esetekben nyílvánúlnak ugyan kórjelenségek, főleg máj- és gyomortáji fájdalmak, emésztési zavarok, de nem történik ez oly jelzetes módon, hogy azokat epekövek által feltételezettnek mondhatnék. Sőt a májbeli utakban levő kövek beékelésük, nyomásuk által, súlyosabb táplálkozási zavarokat, mint fekélyesedést, májtályogot, verőczérlobot stb. idézhetnek elő, és e következményi bántalmakat fel is ösmerhetjük, de homályban maradunk a felett, hogy epekő képezi az előidéző okot. Mielőtt még e súlyos táplálkozási zavarok kifejlődnének, a májbeli epeutakban levő epekő, főleg ha beékelődött, rázó hideget, magas hőemelkedést okozhat, s miután ez félbenhagyó jeleggel bír, maláricus láz benyomását keltheti.

Megbízhatóbb tünetek keletkeznek akkor, ha az epekő helyét elhagyja és az epevezetékeken át a bélhuzamba halad. De számos esetben még ez sem idéz elő szembeötlőbb jelenségeket, t. i. akkor nem, ha az epekő kicsiny és síma, úgy hogy az epevezetéken át kényelmesen haladhat és simasága következtében az epevezetékeket sem sérti. Ilyenkor az epekő jelenlétéről tudomást csak az esetben szerezhetünk, ha a kő az ürülékben megtaláltatik. Ellenben többféle tünet keletkezik, ha az epekő beékelődik, vagy érdes felülete által sérti az epevezetékek nyákhártyáját. Az ilyen módon előidézett tünetcsoport epekőlika, epekö- zsába név alatt ösmeretes. E kólika olykor váratlanúl lepi meg a beteget a nélkül, hogy valami alkalmi okot sikerülne kimutatni, máskor bő étkezés, a hassajtó erélyesebb.igénybe vétele (hányás, nehéz székelés stb.), lovaglás, súlyos munka után lép fel. Némely esetben rövid ideig tartó rosszúllét, fázás, izgatottság által előztetik meg.

68