Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
Máj rák. 45 azonban nem mindenkor mondhattó megbízhatónak. Ha májrák és epekő gyakran találtatnak együtt, úgy még kérdéses, hogy a kő által okozott inger tekinthető-e a rák előidézője gyanánt, és nem inkább az epének a rák által feltételezett áramlási akadálya szolgált jó alkalmúl az epekő képződésére ? — A nem befolyása szintén nem bizonyos, bár nőknél oly gyakran előforduló emlő-, méh- és petefészekrákhoz szegődő másodlagos májrák nem ritka. Csupán a kornak befolyása kétségtelen, miután fiatalabb korban a májrák felette ritka, s leggyakrabban a 40—60-dik életév között észlelhető. Kórboncztani tünetek. A májban a ráknak bármely alakja előfordulhat ugyan, de túlnyomó számban a jmha, velős rák észleltetik. Úgy az elsődleges, mint a másodlagos rák jelenhetik meg beszűrődés vagy csomók alakjában; utóbbi sokkal gyakoribb. — A csomók száma és kiterjedése igen különböző; majd csupán egy nagy csomó található, mi leginkább észlelhető a máj elsődleges rákjánál, majd igen nagy számúak a csomók, midőn azután terjedelmük is ingadozik és gombostűfej, ökölnyi csomók közt a legkülönbözőbb átmeneteket találni. E csomók a máj bármely részletében fordulhatnak elő ; a mélyben fekvők csupán átmetszeten tűnnek elő, míg a felületesek a máj felszínét elhagyva, ezen domború dagokat képeznek. A dudorokon gyakran köldökszerű behúzódást látni, mely az által keletkezik, hogy a csomó közepén, mint legrégibb keletű helyen, a ráksejtek zsíros szétesése után felszívódás jön létre, mely azonban nem szokott teljes hegképződéshez vezetni. A csomókat borító hashártya rendesen meg van vastagodva. Idült lobnak képezi ez eredményét, melynek következtében a máj a szomszéd szervekkel össze is nőhet. A csomók színe fehéres vagy pirosas, mi a véredények nagyobb vagy kisebb számától függ. — Minél nagyobbak és számosabbak a csomók, annál nagyobb és súlyosabb a máj, néha oly nagy, hogy a hasűr nagy részét kitölti. A rákos csomók számának és kiterjedésének megfelelőleg apad a máj tulajdonképi állománya, bár némely esetben a még fenmaradt májszövet tiíl is tenghet. Sokkal gyérebb esetek azok, melyekben a máj rendes terjedelmét meg nem haladja, vagy rendesnél is kisebb. A rákos csomók székhelye lehet olyan, hogy az epeutak, vagy véredények nyomatnak általa össze, midőn epepangás, illetőleg vérkeringési zavar keletkezik, sőt megeshetik az is, hogy az edények fala az újképlet által áttöretvén, a rák ott tovább burjánzik. Az esélyeket, melyek ilyenkor keletkezhetnek, külön részleteznünk nem kell. Már volt említve, hogy a rák a szomszéd szervekre — leggyakrabban a gyomorra, nyombélre, epehólyagra, hasnyálmirigyre, rekeszre, mellhártyára stb. — átterjedhet. A hasűrbe is áttörhet a széteső rák, heveny hashártyalobot vonván maga után; ez azonban ritkán történik meg. A rákos beszíírödés sokkal ritkábban észlelhető a májban és főleg akkor jön létre, ha valamely szomszéd szervből kiinduló rák közvetlenül folytatódik a májba. A rákos elfajulás székhelyét ez esetben maguk a májlebenykék képezik ; egyszersmind a máj kötszövete is megszaporodott, úgy hogy a máj átmet- szete némileg emlékeztet a májcirrhosisra. A beszűrődés a máj kisebb-nagyobb részleteire terjedhet.
