Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai

Máj rák. 45 azonban nem mindenkor mondhattó megbízhatónak. Ha májrák és epekő gyakran találtatnak együtt, úgy még kérdéses, hogy a kő által okozott inger tekinthető-e a rák előidézője gyanánt, és nem inkább az epének a rák által feltételezett áramlási akadálya szolgált jó alkalmúl az epekő képződésére ? — A nem befolyása szintén nem bizonyos, bár nőknél oly gyakran előforduló emlő-, méh- és petefészekrákhoz szegődő másodlagos májrák nem ritka. Csupán a kornak befolyása kétségtelen, miután fiatalabb korban a májrák felette ritka, s leggyakrabban a 40—60-dik életév között észlelhető. Kórboncztani tünetek. A májban a ráknak bármely alakja előfordulhat ugyan, de túlnyomó számban a jmha, velős rák észleltetik. Úgy az elsődleges, mint a másodlagos rák jelenhetik meg beszűrődés vagy csomók alakjában; utóbbi sokkal gyakoribb. — A csomók száma és kiterjedése igen különböző; majd csupán egy nagy csomó található, mi leginkább észlelhető a máj elsődle­ges rákjánál, majd igen nagy számúak a csomók, midőn azután terjedelmük is ingadozik és gombostűfej, ökölnyi csomók közt a legkülönbözőbb átmeneteket találni. E csomók a máj bármely részletében fordulhatnak elő ; a mélyben fek­vők csupán átmetszeten tűnnek elő, míg a felületesek a máj felszínét elhagyva, ezen domború dagokat képeznek. A dudorokon gyakran köldökszerű behúzódást látni, mely az által keletkezik, hogy a csomó közepén, mint legrégibb keletű helyen, a ráksejtek zsíros szétesése után felszívódás jön létre, mely azonban nem szokott teljes hegképződéshez vezetni. A csomókat borító hashártya ren­desen meg van vastagodva. Idült lobnak képezi ez eredményét, melynek követ­keztében a máj a szomszéd szervekkel össze is nőhet. A csomók színe fehéres vagy pirosas, mi a véredények nagyobb vagy kisebb számától függ. — Minél nagyobbak és számosabbak a csomók, annál nagyobb és súlyosabb a máj, néha oly nagy, hogy a hasűr nagy részét kitölti. A rákos csomók számának és kiterjedésének megfelelőleg apad a máj tulajdonképi állománya, bár némely esetben a még fenmaradt májszövet tiíl is tenghet. Sokkal gyérebb esetek azok, melyekben a máj rendes terjedelmét meg nem haladja, vagy rendesnél is kisebb. A rákos csomók székhelye lehet olyan, hogy az epeutak, vagy véredények nyomatnak általa össze, midőn epepangás, illetőleg vérkeringési zavar keletke­zik, sőt megeshetik az is, hogy az edények fala az újképlet által áttöretvén, a rák ott tovább burjánzik. Az esélyeket, melyek ilyenkor keletkezhetnek, külön részleteznünk nem kell. Már volt említve, hogy a rák a szomszéd szervekre — leggyakrabban a gyomorra, nyombélre, epehólyagra, hasnyálmirigyre, rekeszre, mellhártyára stb. — átterjedhet. A hasűrbe is áttörhet a széteső rák, heveny hashártyalobot vonván maga után; ez azonban ritkán történik meg. A rákos beszíírödés sokkal ritkábban észlelhető a májban és főleg akkor jön létre, ha valamely szomszéd szervből kiinduló rák közvetlenül folytatódik a májba. A rákos elfajulás székhelyét ez esetben maguk a májlebenykék képe­zik ; egyszersmind a máj kötszövete is megszaporodott, úgy hogy a máj átmet- szete némileg emlékeztet a májcirrhosisra. A beszűrődés a máj kisebb-nagyobb részleteire terjedhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom