Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - II. Szakasz. A gernczvelő burkainak és a gerinczvelőnek bántalmai
274 Az idegrendszer bántalmai. ricus zavarok által feltételezve, mennyire külső befolyásnak, mint nyomatásnak tisztátalanságnak következménye, miután erre a hűdött, és hólyag-végbélzava- rokban (1. később) szenvedő betegnél oly gyakori az alkalom. E súlyos decubitus okát, miután főleg a szürke állomány hátsó szarvának megbetegedését, — s pedig már korán — követi, ellenben a mellső szarvak bántalmánál rendesen hiányzik, némely szerző a hátsó szarvak izgalmi állapotában keresi. A visszahajlási ingerlékenység szintén sok irányban mutathat eltérést és e tekintetben a II. k. 228. oldalon mondottakra utalva, itt csak a következők fel- említésére szorítkozunk: A bőr- és ínreflex hiányzik vagy csökkent, ha a reflexkör [érző ideg, gerinczvelő (központ), motoricus ideg] valamely pontján a vezetés megszakíttatot, ha a központ ingerlékenysége a gerinczvelőlob folytán csökkent; ellenben fokozott lesz a reflex akkor, ha a központ ingerlékenysége ugyancsak a lobos állapot folytán fokozott, vagy ha az agyból eredő gátló befolyás csökkent, vagy teljesen megszűnt, illetőleg a gerinczvelőnek egy körülírt helyen történt elroncsolása következtében, eme helyen túl nem haladhat. Eme viszonyokból lesz érthető, hogy miért csökkent, vagy hiányzik az alsó végtagokon kiváltható reflex az ágyéki gerinczvelő elroncsolásánál, míg ugyané helyeken fokozott reflex váltható ki, ha a roncsolás a gerinczvelő magasabb részét illeti. Az első esetben a reflexközpont elroncsoltatott, a másodikban a reflexkor ép, de az agyból nem juthatnak az alantabb fekvő részekhez gátló befolyások. A reflex néha már oly műveletek által is előidéztetik, melyek máskor nyom nélkül végeztetnek. így pl, élénk reflexmozgás jöhet létre (az esetleg hűdött 1 végtag részéről vizelés és székletét alkalmával. A húgyhólyag és végbél, valamint a nemi szervek működése a gerinczvelőlob következtében szintén lényeges zavarokat mutathat. A vizelet kiürítése eleintén nehezített, később teljesen fennakad és a szerint a mint a m. detrusor, vagy a sphincter vesicae hűdött, vizeletrekedés, vagy vtzeletcsurgás van jelen. — E hólyagzavarok, mint ezt a megfelelő fejezetben említettük, könnyen adnak alkalmat hólyaghurut, hólyag-veselob keletkezésére és ez úton genyvérűség fejlődésére. Ama súlyos hólyaglobot, mely olykor már az első napokban keletkezik, némely észlelő egyenesen a hólyag trophicus zavarából származtatja és a heveny decubitussal egyenértékűnek tartja. Már volt említve, hogy e vizelési zavarok a decubitus keletkezését is elősegítik. — A székletét többnyire renyhe ; gyakran teljes végbélhtídés fejlődik ki. — A nemi képesség szintén csökkenhet, vagy teljesen kimarad, míg a gerinczvelő nyaki részének lobjánál magömlések, priapismus észlelhetők. A felsorolt tünetek, melyek teljességre igényt egyáltalán nem tarthatnak, különbözőleg fognak csoportosulni a lobos gocz helye és kiterjedése szerint. Ezen módosulatokat is csak főbb pontjaira nézve említhetjük fel. Megkülönböztethetők : A gerinczvelő ágyéki részletének lobja (m. lumbalis transversa): Az alsó végtagokban fonák érzetek (zsibbadtság, hangyamászás), övérzés, általános, vagy részletes csökkenése az érzékenységnek, teljes érzéstelenség. — Fáradtság, merevség, görcsök, mozgási fél-teljes hűdés: bőr- és ínreflexek csökkentek, ille-
