Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai

Ideglob. 249 lobjánál érzési zavarok: eleintén túlérzékenység, majd az érzékenység csökke­nése, fonákérzetek, teljes érzéstelenség, visszakajlás útján fellépő mozgási zava­rok, rángások, vasomotoricus és trophicus zavarok jelentkezhetnek. — Mozgató ideg lobjánál a fentebb vázolt mozgási zavarok, görcsök, félhűdés, hűdés jelent­kezhetnek. Az izgatottsági tünetek a lob koraibb szakában észlelhetők, míg a hűdés annak jele, hogy az ideg működése teljesen be van szüntetve. A lob kevésbbé súlyos alakjainál e hűdés csupán átmeneti természetű lesz, a hűdött izmokon jelentékenyebb táplálkozási zavarok nem fejlődnek ki. A lob súlyosabb alakjainál azonban, midőn az idegállomány is elfajúl, kifejlő­dik az első fejezetben leírt sorvadásos hűdés, az ezt kisérő elfajidási reactióval. Trophicus és vasomotoricus zavarok ilyenkor is gyakran észlelhetők; a vissza­hajlási ingerlékenység csökkent, vagy teljesen hiányzik. — Vegyes idegek lobja érzési és mozgási zavarokat együttesen idézhet elő ; előbbiek kifejezettebbek, de javulás esetén működésük hamarább áll helyre. A heveny és idült ideglob tünetei azonosak, csakhogy az idült alaknál kevésbbé rohamos a kezdet és hosszasabb a bántalom tartama. — Súlyos ese­tekben a megfelelő ideg teljes működési képtelensége maradhat vissza; kevéshbé súlyos esetekben a működési képesség teljesen vagy részlegesen helyre állhat. Néha azonban az által lesznek e viszonyok kedvezőtlenek, hogy az ideglobtól kiindulólag az idegrendszer központi részében fejlődnek úgy boncztani, mint működési zavarok, mint epilepsia, chorea stb. Heveny ideglob az által különböztethető meg idegzsábától, hogy a tüne­tek hevesebbek, gyakran láz van jelen, a fájdalmak nem (vagy legalább kivéte­lesen) félbenhagyók, az ideg nyomásra nem csupán egyes helyeken, hanem egész lefutásában érzékeny. Az ideg olykor vastag kötegként ki érezhető. Hűdési tünetek jelenléte szintén ideglob mellett szól. Az ideglob idült alakjánál a fen­tebbi pontok némelyike elesik s emiatt az elkülönítés nehezebb. A neuritis multiplex lefolyása némileg eltér az előbb leírt ideglobétól. Az észlelők ez alakot mint különállót, sajátszerűt iparkodnak elkülöníteni, mely a közönséges idegloboktól különböznék az által, hogy kórhatánya saját­szerű, kórboncztani elváltozása is különböző (1. f.) és eltérő a közönséges ideg- lobtól lefolyására nézve is. Teljes megállapodásra még a nézetek e tekintetben nem jutottak, bár az a körülmény, hogy ki lett mutatva, miszerint Japánban és Indiában endemicusan uralkodó és «ka-ke», vagy «beri-beri» névvel ille­tett bántalom, szintén neuritis multiplex, a fertőzési eredetet mind valószí­nűbbé teszi. A neuritis multiplex tünetei hirtelen lépnek fel, jelentékeny lázzal kez­dődnek, ritkán a nélkül. A betegek a végtagokban, az ízületekben, a kereszt­tájon fellépő heves fájdalmakról panaszkodnak, nyomásra a végtagok fájdalmai feltűnően fokozódnak. Az ízületek néha annyira fájdalmasak, hogy első pillanat­ban e bántalom annál könnyebben volna heveny ízületi csúzzal összetéveszt­hető, miután az ízületek néha dagadtak. Már nehány napi tartam után, olykor még előbb, csökken a végtagok mozgékonysága; az alsó végtagoké előbb, mint a felsőké s nem sokára teljes hűdés követkőzhetik be. A hűdés majd mindkét

Next

/
Oldalképek
Tartalom