Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
Ideglob. 249 lobjánál érzési zavarok: eleintén túlérzékenység, majd az érzékenység csökkenése, fonákérzetek, teljes érzéstelenség, visszakajlás útján fellépő mozgási zavarok, rángások, vasomotoricus és trophicus zavarok jelentkezhetnek. — Mozgató ideg lobjánál a fentebb vázolt mozgási zavarok, görcsök, félhűdés, hűdés jelentkezhetnek. Az izgatottsági tünetek a lob koraibb szakában észlelhetők, míg a hűdés annak jele, hogy az ideg működése teljesen be van szüntetve. A lob kevésbbé súlyos alakjainál e hűdés csupán átmeneti természetű lesz, a hűdött izmokon jelentékenyebb táplálkozási zavarok nem fejlődnek ki. A lob súlyosabb alakjainál azonban, midőn az idegállomány is elfajúl, kifejlődik az első fejezetben leírt sorvadásos hűdés, az ezt kisérő elfajidási reactióval. Trophicus és vasomotoricus zavarok ilyenkor is gyakran észlelhetők; a visszahajlási ingerlékenység csökkent, vagy teljesen hiányzik. — Vegyes idegek lobja érzési és mozgási zavarokat együttesen idézhet elő ; előbbiek kifejezettebbek, de javulás esetén működésük hamarább áll helyre. A heveny és idült ideglob tünetei azonosak, csakhogy az idült alaknál kevésbbé rohamos a kezdet és hosszasabb a bántalom tartama. — Súlyos esetekben a megfelelő ideg teljes működési képtelensége maradhat vissza; kevéshbé súlyos esetekben a működési képesség teljesen vagy részlegesen helyre állhat. Néha azonban az által lesznek e viszonyok kedvezőtlenek, hogy az ideglobtól kiindulólag az idegrendszer központi részében fejlődnek úgy boncztani, mint működési zavarok, mint epilepsia, chorea stb. Heveny ideglob az által különböztethető meg idegzsábától, hogy a tünetek hevesebbek, gyakran láz van jelen, a fájdalmak nem (vagy legalább kivételesen) félbenhagyók, az ideg nyomásra nem csupán egyes helyeken, hanem egész lefutásában érzékeny. Az ideg olykor vastag kötegként ki érezhető. Hűdési tünetek jelenléte szintén ideglob mellett szól. Az ideglob idült alakjánál a fentebbi pontok némelyike elesik s emiatt az elkülönítés nehezebb. A neuritis multiplex lefolyása némileg eltér az előbb leírt ideglobétól. Az észlelők ez alakot mint különállót, sajátszerűt iparkodnak elkülöníteni, mely a közönséges idegloboktól különböznék az által, hogy kórhatánya sajátszerű, kórboncztani elváltozása is különböző (1. f.) és eltérő a közönséges ideg- lobtól lefolyására nézve is. Teljes megállapodásra még a nézetek e tekintetben nem jutottak, bár az a körülmény, hogy ki lett mutatva, miszerint Japánban és Indiában endemicusan uralkodó és «ka-ke», vagy «beri-beri» névvel illetett bántalom, szintén neuritis multiplex, a fertőzési eredetet mind valószínűbbé teszi. A neuritis multiplex tünetei hirtelen lépnek fel, jelentékeny lázzal kezdődnek, ritkán a nélkül. A betegek a végtagokban, az ízületekben, a kereszttájon fellépő heves fájdalmakról panaszkodnak, nyomásra a végtagok fájdalmai feltűnően fokozódnak. Az ízületek néha annyira fájdalmasak, hogy első pillanatban e bántalom annál könnyebben volna heveny ízületi csúzzal összetéveszthető, miután az ízületek néha dagadtak. Már nehány napi tartam után, olykor még előbb, csökken a végtagok mozgékonysága; az alsó végtagoké előbb, mint a felsőké s nem sokára teljes hűdés követkőzhetik be. A hűdés majd mindkét
