Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
Ideglob. 247 HATODIK FEJEZET. IDEGLOB. NEURITIS. Kóroktan. Míg az idegek lobos folyamata még a közelmúltban is a ritkább betegségek közé soroltatott, addig újabb tapasztalatok a mellett szólnak, hogy e bántalom elég gyakran fordúl elő, és hogy ezelőtt az ideglob számos esete más idegbántalmakkal lett összetévesztve. Ideglob lehet előidézve erömüvi behatás által, pl. az idegnek sebzése, nyomatása, vongáltatása által. Valamely az ideggel szomszédos képlet lobos folyamatának tovaterjedése az idegre szintén idézhet elő ideglobot. Ily módon a mellhártyáról, ízületekről, csigolyákról, a hasűri szervekről észlelték a lobos folyamatot az idegre átterjedni, és ama htídések némely esete, melyről azt hitték, hogy az elsorolt betegségek folytán visszahajlás útján keletkeztek, Leyden szerint épen e csoportba tartozik. Meghűlés szintén gyakori oka az ideglobnak. Más esetekben fajlagos vagy vegyileg káros hatányok idéznek elő ideglobot. így pl. nem lehetetlen, miszerint ugyanaz a káros hatány, mely ízületi czúzt, hagv- mázt, diphtheriát, bujakórt, leprát képes előidézni, ideglobot is okozhat. Az ízületi csiiznak azonos hatánya mellett szól az azonos kezelés (salicyls. natron) sikere. Nevezetesen utóbbi időben lett az észlelők figyelme az ideglob egy alakjára, a neuritis multiplex-re felhíva, melynek lefolyása sok tekintetben hasonlít a heveny fertőző kóroknál észlelhető lefolyáshoz s melyről felette valószínű, hogy sajátszerű hatány által idéztetik elő. — A fentebbi sorozatban később említett kóralakok hatányának érvényesülése mellett szól az a körülmény, hogy nevezett bántalmak után ideglob keletkezése gyakrabban észleltetett. A vegyi hatányok közül főleg ólom, mireny, phosphor, alkohol behatását tekintik az ideglob előidézőjeként. — Számos esetben végre az előidéző ok általában ki nem puhatolható. Az ideg lobosodása szorítkozhatik az idegnek egy körülírt részére (n. circumscripta), vagy egy helyen kezdődve, tovább terjed a központ (n. migrans aascendens), vagy a körny (n. migr. descendens) felé. Tovaterjedő ideglobnál észleltetett az is, hogy egyes közbeeső részletek a lobos folyamat által érintetlenek maradtak (n. disseminata), mi némely esetben valószínűleg az által van feltételezve, hogy egyes helyeken maguk a tovahaladó lobgerjesztők találnak megtámadásukra kedvezőtlenebb viszonyokat. Kórboncztani tünetek. Az ideglob hevenyen vagy idülten folyik le, másrészt a heveny folyamat idültté válhatik. A lobos folyamat székhelyét az idegek kötszövete képezi és pedig főleg az epineurium ; ha azonban a folyamat hevesebb, maguk az idegelemek is megtámadtatnak. E szövetközi és terimbeles lob azonban nem különíthető mindenkor élénken el egymástól. A lobos ideg pu
