Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VI. Szakasz. A hashártya bántalmai
Az emésztő szervek bántalmai. Az izzasztás leginkább vesebán tál mákhoz szegődő vízkórnál van javalva, miért is e tekintetben az illető fejezetre utalunk. Hasvízkór csökkentésére ajánl- tatik még a hasfalaknak faradikus árammal való izgatása. Ha ez eljárásokkal czélt nem érünk és a légzési művelet nagy mértékben zavartatik, a folyadékot művileg bocsátjuk ki. A végtagok nagymérvű egyidejű vizenyőjének csökkentése czéljából felületes bemetszéseket lehet a végtag bőrén eszközölni, melyeken a folyadék lassan kiszivárog. A mily könnyű ez eljárás, ép oly kevéssé mondható minden veszély nélkülinek, miután a bőr könnyen meg- lobosodhatik és a fentebb említett esélyek fejlődhetnek ki. E miatt szokás ily bőrmetszéseket és önkényt létrejött repedéseket carbolos vízbe mártott ruhákkal befedni. Igen jónak találtuk utóbbi időben e czélra a SourHEY-féle szúrcsa- pocskákat. Ezek igen kis szűrcsapók, melyek csöve a bőrhöz rögzíthető és a folyadék kiszivárgását elősegítheti. A cső végéhez hosszú kacsukcső illeszthető, melynek segélyével a kiszivárgott folyadék az ágy mellé elhelyezett edénybe vezettetik és a beteg, valamint ágyneműje a megnedvesítéstől megóvható. — A hasűrbeli folyadék kibocsátása a has csapolása által (paracentesis abdominis) történik. Mindenkor szem előtt tartandó azonban, miszerint e folyadék a vérből származik és csapolás után csakhamar pótoltatik, miért is gyakran látni azt, hogy a beteg ereje az első csapolás után rohamosabban fogy. A folyadék gyakran minden csapolás után, rövidebb idő alatt gyülemlik meg ismét. A csapolás tehát csak végső szükség esetében eszközlendő, midőn az a légzési zavar súlyossága által követeltetik. 16 HARMADIK FEJEZET. HASHÁETYAEÁK CARCINOMA PERITONEI. A különböző rákfajok a hashártyán mind előfordulhatnak. Mint elsődleges bántalom azonban ott ritkán fejlődik, hanem a szomszéd szervek rákjáról tova terjedve, vagy távolabb fekvő szervek részéről átrakodva másodlagos rák alakjában lép fel. A hashártya rákja egyes nagyobb dudorok alakjában, vagy számos apró, miliaris gümőhöz hasonló, de ezeknél nagyobb szemcsék alakjában mutatkozik. Utóbbiak a hashártyát igen nagy számban lepik el. A kocsonyás rák néha igen nagy terjedelmű ; 15 kilónyi súlyúnak két ízben volt azt alkalmunk látni. Hashártyarák rendesen hashártyalobot és hasvízkórt szokott egyidejűleg előidézni; a folyadék rendszerint véres. — A tünetek a has fájdalmasságában, körülírt dag megjelenésében, hasvízkór, de különösen rákos cachexia kifejlődésében fognak állani. — A kórisme gyakran homályos és leginkább akkor lesz biztosítva, ha valamely szervnek elsődlegos rákos elfajulását sikerűit kimutatni. Egyes esetekben, csapolás által, a hastírből kibocsátott folyadék üledékében rákos részleteket lehetett felösmerni. — A kezelés csak tüneti lehet.
