Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)

Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába

62 Általános fertőző bániaknak. inkább betegednek meg; úgyszintén terhes nők. — Igyekeztek vörhenyben szenvedő betegek vérével, liám-czafataival történt beoltás által a vörheny iránti fogékonyságot csökkenteni; eddig azonban sikertelenül. Kórboncztani tünetek. Azokban az esetekben, melyekben a halál a vör­heny tetőfokán állott be, a bőrön fellépett — és a következő fejezetben a tüne­tek közt részletezendő — elváltozások némelyike még a hullában is észlelhető. A beszürődés következtében a bőr vastagabb, olykor vérömlenyeket mutat; a vörheny kiütésével járó vérbőségnek azonban nyoma sincs. Későbbi időszakban elhaltak bőrén a hámlás jelei találhatók. — A vörhenyt kisérő torokbeli elválto­zásokra nézve ugyanaz áll, mint a külbőrre. Az élőben észlelhető pír a hullában elenyészik és itt csak akkor találni nyomokat, ha a vörhenyhez diphtheritis járult, mely az orrüregre, a száj nyákhártyájára átterjedhet, vagy ha a mandolák terimbeles lobja csatlakozott a bántalomlioz, midőn a szomszéd mirigyek is többnyire be vannak szűrődve. Utóbbiak gyakran találtatnak genyedési elhalási — üszkösödési állapotban. — A vörheny korábbi szakában elhaltaknál az összes nyirkmirigyek és a lép meg vannak nagyobbodva. Az elhalás idősza­kától függ a vesékben található elváltozás is. A vörheny tetőfokán elhaltaknál a vesék vérdúsabbak, nagyobbak: de semmi sem mutat arra, mintha a vesében a bőrön észlelthez hasonló elváltozás, a csövecsek hámjának lefoszlásával (vese­hurut) lett volna jelen, mint azt ez előtt hitték. Később elhaltaknál a terimbeles veselobot megillető elváltozások találhatók. Számos esetben ezeken kívül más boncztani elváltozások is találhatók, melyek részint a vörhenyt kisérő nagy­fokú láz, részint az alapbántalomhoz csatlakozó szövődmények által vannak fel­tételezve. Messze vezetne mindazok felsorolása, miután alig van szerv, mely vörheny folytán szövődmény gyanánt meg nem támadtathatnék. E helyen csu­pán a szokottabbak felemlítésére szorítkozhatunk : általános vízkór, agyvize- nyő, agyhártyalob, mellhártya-, szívburok-, szívbelhártyalob, az Eustach-féle kürtnek, középfülnek lobja, dobkártya-átfúródás, az ízületek lobja stb. Kórtünetek és kórlefolyás. Alig van kóralak, mely fellépési módjára a tünetek különböző fokban való kifejlődésére, a megjelenő tünetek számára, általában egész lefolyására nézve oly eltérő magatartást tanúsítana, mint azt a vörheny egyes eseteinél tapasztaljuk. Szokássá vált e miatt a vörheny leírásánál úgynevezett normális esetet kiindulási pontúi venni. Közönséges normális jóin­dulatú vörhenvnek nevezzük azokat az eseteket, melyekben a kiütés, a láz szo­kott szabányú fellépte és lefolyása mellett jelenik meg, a toroktünetek nem mutatnak különös súlyosságot és a lehámlással a folyamat befejeződik. Nem hallgathatjuk azonban el, miszerint ezek az esetek nem képezik minden jár­ványban a nagyobb számot, és hogy soha sem vagyunk az iránt biztosítva, váj­jon ily mérsékelt keretben lefolyó eset nem fog-e valamely hirtelen fellépő szövődmény, vagy súlyos utóbántalom által egészen más fordulatot venni, mint a minőt a szabályszerű és enyhe kezdetleges tünetek engedtek volna várni. Kisebb-nagyobb mérvben ugyan áll ez valamennyi fertőző bántalomra nézve, de meglepetéseknek, váratlan fordulatnak az orvos egynél sincs annyira kitéve, mint a vörhenynél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom