Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai
4-38 A vérkeringési szervek bdntalmai. igen valószínűleg olyanok, mindinkább tért foglalt ama nézet, hogy a szív- belhártya lobja szintén fertőzési eredetű,. Kétségtelen a lob ily nemű eredete azokban az esetekben, melyekben a lobgerjesztők a billentyűkön, az azokat fedő kórtermékekben és a szív edényeiben, mint apró szervezetek ki voltak mutathatók. Ide tartoznak az endocarditis septica, diphtheritica, bacteritica esetei; ezek hasonló kórhatány által (bacterium) vannak valószínűleg feltételezve, mint a melyek genyewérűséget okoznak. Nem is tekinthető e folyamat másnak, mint az általános genyvérűség részjelenségének, miért is e tekintetben a rejtélyes genyvérűség fejezetére utalunk. Az erőművi viszonyok befolyása azonban még ily esetekben is érvényesül, miután a szájdák és billentyűk képezik ez esetekben is a lob kedvencz helyét. Az erőművi befolyásnak és fertőzésnek részint külön, részint együttes behatása, az oktani viszonyok kellő méltánylását már eléggé bonyolítja, de még inkább lesz ezek tisztázása az által nehezítve, hogy a fertőzés nincs mindenkor ugyanazon kórhatány által feltételezve. E mellett szól — eltekintve attól, hogy a szívbelliártyalob kórboncztani termékeiben igen különböző kórhatányok lettek kinmtatva és hogy kisérletileg is különböző apró szervezeteknek a véráramba történt bejuttatása által lehetett szívbelhártyalobot előidézni, — az a körülmény, hogy szívbelliártyalob igen különféle fertőző bántalmakhoz csatlakozik, a nélkül, hogy a kórhatány különböző volta akár a kórtünetekben, akár a kórboncztani változásokban, megfelelő sajátszerűség által külölné magát. E miatt nem vihető ki a szívbelliártyalob egységes osztályozása, akár a kóroktani, akár a kórboncztani mozzanatok, akár a kórtünetek választatnak az osztályozás kiinduláspontjáúl, ámbár Stern és Hirschler által három különböző bacterium- fajjal véghez vitt kisérletek azt mutatják, hogy az egyes fajok által előidézett szívbelliártyalob, intensitásra, a lefolyás gyorsaságára nézve eltérő. Kóroktanilag fertőzési és nem fertőzési (erőművi), kórboncztanilag képlékeny (productiv), szemölcsös (e. verrucosa ) és fekélyesedö, kórtünetileg heveny és idült szívbelhártyalobot különböztetünk meg. Az egyes alakok azonban éles határ által egymástól nem csak el nem különíthetők, hanem gyakran együtt fordiílnak elő és ép oly gyakran mennek egymásba át. Úgy a fertőzési mint az erőművi szívbelhártyalob lehet szemölcsös vagy fekélvesedő, heveny vagy idült lefolyású. A lobos folyamat kiindulási pontját képezheti p. o. erőművi befolyás, melyhez később fertőzési viszonyok társúlnak és megfordítva; kezdetben képlékeny izzadmány jöhet létre, melyhez később fekélyesedés járúl. Mindez concret esetben sem a tünetek, sem a kórboncztani változások által nem tisztázható mindenkor kellő biztossággal. Sőt tünetileg nem egyszer az előbb említett endocarditis septica sem különböztethető meg, és elkülönítése, mint azt a megfelelő fejezetben említettük, csupán a kóroktani viszonyok és azon körülmény méltánylása által lehetséges, hogy a szívbelhártyalobot követő másodlagos bántal- mak (embóliák), sajátszerű átalakulások által, septicus eredetre vallanak, mi azonban nem ritkán csak a hullavizsgálatnál tűnik ki. Ezek előrebocsátása után czélszerűnek tartjuk — a septicus szívbelhártyalobot, mint oktanilag egészen különálló folyamatot, a geny vér őséghez sorol
