Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A légzőszervek bántalmai - V. Szakasz. A mellhártya bántalmai
A légző szervek bántalmai. 432 ról is hallani sajátszerű locscsandst, melyet Hippocrates után H.-feíe locscsa- násnak neveznek (Succussio Hippocratis). Hasonlít ez ahoz, mely félig vízzel telt palaczk megrázásánál keletkezik és keletkezési feltétele ezzel azonos. Néha azonban csak közvetlen hallgatódzásnál hallható. — A hallgatódzás többi adatai igen változók. Leggyakrabban hallani korsó-légzést úgy nyílt, mint zárt légmellnél, továbbá érczcsengésü utóhangot, mely a szörtyzörejeket, olykor csak ezek némelyikét igen szép tiszta, magas hang alakjában kiséri. Utóbbi esetben hasonlít azon magas érczcsengéshez, mely egy-egy csepp folyadéknak nagyobb tírös palaczkba történt csepegtetésénél hallható (tintement metallique). Érczes utóhang által lehetnek kisérve továbbá a beszéd, a köhögés, baloldali légmellnél pedig a szívhangok. Ha nyílt légmellnél a sipoly nyílása a folyadék felszíne alá esik, akkor belégzés alatt néha sajátszerű buggborékoló zörejt hallani, mely az által keletkezik, hogy a beszívott levegő légbuborékok alakjában a folyadék felszíne felé jut; e zörejt Riegel találóan sipolyzörejnek nevezte. Hallgatódzásnál néha semminemű zörejt nem hallani. Kórisme. Nem létezik oly jel, mely kizárólag csupán légmell által volna feltételezve és így a kórisme csupán a jelek összegéből állapítható meg. Zárt, vagy szellentyűs légmellnél a kórisme könnyebb, mivel a mellűrbeli feszülés miatt a tünetek jobban ki vannak fejlődve. — Tüdőtágulattal, melynél az éles kopogtatási hang szintén nagyobb kiterjedésben van jelen, csak felületes vizsgáló téveszthetné össze, ki nem szokta meg, hogy egy jelből nem tanácsos a kórismét megállapítani. A lelet egyoldali volta, a bordaközök elsimulásának, a szív ellenkező oldalra való tolatásának, érczes tüneményeknek jelenléte vagy hiánya, a hallható sejtes légzés: mindmegannyi jel, mely az összetévesztéstől megóv. Nehezebb a kórisme kör illírt légmellnél. Össze volna ez téveszthető a tüdőben fejlődött nagy űrrel. Azonban az tír felett a mellkas inkább beesett, a bordaközök nem símúltak el, a mellrezgés erősbödött, a szörtyzörejek sokkal számosabbak. Légmellnél e viszonyok ellenkezők. Nagymérvű gyomorpuffadás szintén utánozhatja a körülírt légmell tüneteit. A bántalom keletkezési módjának, a tünetek gyors változékonyságának, a gyomorba jutott folyadék által való befolyásoltatásuknak kellő méltatása, az összetévesztéstől meg fog óvni. Légmellnek rekeszsérvvel való összetévesztése könnyen megesik. Szem előtt kell itt tartanunk, hogy a rekeszsérv sokkal gyakoribb baloldalon!, mint jobboldalon (6 : 1), s hogy mások e bántalom keletkezési, illetőleg megelőző tünetei. A csengő szörtyzörejek inkább a bélmozgással esnek össze és korgás jellemével bírnak ; a gyomorba juttatott folyadék és ételneműek a physikális leletet esetleg jellemzetes módon befolyásolják. A közel múltban Leyden figyelmeztetett egy bántalomra, mely körülírt lég-folyadékgyülemmel könnyen téveszthető össze és melyet ő py-opneumo- thorax subphrenicits-nak nevezett. E kóros elváltozásnál a rekesz alatt és máj fölött genyet és levegőt tartalmazó űr található, mely a rekeszt magasan felnyomja. A bántalom gyomor-béltünetek (gyomorfekély), átfúródási has-
