Purjesz Ignác dr.: Adatok a Szent-Rókus Közkórház alapitásához (Budapest, 1896)
15 Ezen számítás alapján a kórház-szükségletek étfenkint következő költséget igényelnek: személyi (állandó) kiadásokra 5370 irtot, dologi kiadásokra 13,721 frt 20 kr.-t, összesen 19,091 frt 20 kr.-t. A mennyiben a dologi kiadások, az akkori pénzértéket tekintve, meglehetős magasakra vétettek, ezekben esetleg szigorú eljárás mellett, a javaslat szerint, a viszonyokhoz mért nagyobb-kisebb megtakarítás lesz elérhető. Ellenben a személyzet fizetésének kiszabásánál Haffner az általa javasolt összegek változatlan fentartását ismételten hangsúlyozza és a személyi járandóságok esetleges reducálását az ügy érdekét is károsító eljárásnak nyilvánítja, mert bármily rangban és állásban levő ember szorgalmát és buzgó tevékenységét összbangzásba kívánja hozni szükségleteinek, igényeinek minél alkalmasabb kielégítésével. Midőn a gyógyszerköltség egy-egy betegre és napra 10 krajczárral irányoztatok elő, ez az összeg az akkori viszonyokhoz képest elég magasra vétetett, mert valószínű, hogy a betegek felének napi gyógyszerszükséglete 2—6 krajczárral lelkiismeretesen fedezhető volt, mert Haffner intentiója az volt, hogy a kórházban csak egyszerű, olcsó és okvetlenül szükséges gyógyszerek használtassanak. A midőn Haffner ekkép az építendő kórház évi költség- vetését reális gondolkozással megállapította, ezen, a múlt században jelentékeny, évenkinti 19,091 forint 20 kr.-nyi összeg mikép való megszerzése iránt teszi meg javaslatát. Mindenekelőtt azon kérdést veti fel, hogy a szegény- sorsuaktól méltányosan meg lehet-e követelni, hogy szerényebb keresményükből maguk és hozzátartozóik betegsége esetére időnkint csekély összeget megtakarítsanak. Erre a kérdésre jó lélekkel igennel felel. A szegény embernek is egészséges, munkabíró korában hozzá kell járulnia ahhoz, hogy megbetegedés esetén orvosi segélyt és gondos ápolást nyerhessen. A vagyontalan osztály e nemű járulékát azonban nem szabad magasra szabni. Véleménye szerint csak igen csekélyre lehet venni azoknak a számát, kik e czélra napi keresményükből egy heted krajczárt,