Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában - Tenyésztés

74 kihűlése utén a iemezöntőkészülék burája alá helyezett üveglemezre egymás után kiöntjük, s a cső szájadékával négyszögalakra szétterítjük, úgy, hogy a lemeznek kis- ujjnyi széles szegélye szabad maradjon. A kiöntés a kissé fölemelt üvegbura alatt történik. Ha a táptalajt Petricsészébe akarjuk kiönteni, a csésze fedelét balkezünkkel felemeljük (21. ábra) s alatta öntjük ki a jobbkézben tartott csőből a táptalajt. 4. Megmerevedés után a kész gelatina lemezeket nedves kamrába (19. ábra) tesz- szűk. Több üveglemez egymás fölé helyezését üvegpado k teszik lehetővé. (A nedveskamra fenekére üvegpad, erre üvegle­mez, föléje újra üvegpad és így tovább). Petricsészéket egyszerűen egymás fölé ra­kunk. 5. A nedveskamrát tartalmával, vagy 22°C-u ther- mostatba helyezzük, vagy világosságtól védett helyen szobahőmérsékleten tartjuk (18—24°C). Agarlemezöntés (üveglapra!): Ugyanúgy tör­ténik, mint gelatinával, azonban alig használatos; álta­lában a csészébeöntést használjuk. 19. ábra. Gelatina- s zé b e: 20. ábra. vagy agar-öntés Petries é­A Petricsésze (20. ábra) két egymásra borított kerek, lapos üveg­csésze; alkalmazásának egyszerűsége a lemez használatát a gyakorlatból csaknem teljesen kiszorította. Előnyei, hogy a külső fertőzéstől jobban meg van óva, hogy az elfolyósított táp­talaj nem folyhat le róla úgy, mint az üveglemezről. Amióta csiszolt fe­nekű Petricsészék készülnek, fotog- rafálásra is kifogástalanul használható a csészekultura.

Next

/
Oldalképek
Tartalom