Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában - Tenyésztés

71

A tenyésztésnek legtöbbször az a célja, hogy a vizsgálati anyagban foglalt különböző bakteriumfajokat izoláljuk és belőtök tiszta tenyészeteket szerezzünk. Erre alkalmas:

1. A szélesztési el járás, melynek az a lényege, hogy bizonyos mennyiségű vizsgálati anyagot szilárd táptalaj felszínén szétkenünk, el- sZelesztünk, s ezáltal a vizsgálati anyag egyes csíráit egymástól eltávolítjuk; a táptalaj felszínéhez tapadó egyes csirákból így különálló telepek, kolóniák fejlődhetnek, s ha már most ezeket külön-külön megérintve, új talajokra oltjuk át, tiszta tenyészeteket kapunk. Az eljárás a következő:

1. Kiízzított platinatű hegyével, vagy platinakacs- csal a vizsgálati anyagból körülbelül mákszemnyi meny- nyiséget felveszünk s ezt ferde táptalaj felszínén, ennek megsértése nélkül, jól szétkenjük, elszélesztjük, ügyelve, hogy a kondens-vizbe ne érjünk;

(a táptalajt tartalmazó csövet alsó végén, balkezünk hüvelykés mutatóujja közt fogjuk, úgy, hogy a táptalaj sima felülete arcunk felé nézzen. Az oltótű szárát jobb kezünkben írótoll módjára tartjuk; a kémcső vatta-dugóját — miután lángban megperzseltük — ugyancsak jobb kezünk kis ujja s tenyere közé szorítva s előbb néhányszor a helyén megforgatva (hogy gyapotszálak ne ragadjanak a kémcső belső falához) húzzuk ki, 17. ábra).

17. ábra