Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában - Tenyésztés

59 ban, majd tiszta vízben alaposan kiáztatjuk, hogy a pórusaikban felhalmozódott fehérjeanyagok jól kimo­sódjanak. Sterilizálás végett hosszabb ideig vízben for­ralás után autoklavban hevítjük. A körülményes szűrést bizonyos anyagokra nézve kikerülhetjük, pl. vérsavónál, ha azt sterilen fog­juk fel, vagy ha a már említett fractionált ste­rilizálást használjuk oly módon, hogy a sterilizá­landó folyadékot 3—4 egymásra következő napolt át 2—2 óra időtartamra 56—60° C hatásának tesszük ki. Közben az anyag 37°-os költőkemencében áll. A me­legítést vízfürdőn végezzük, amely thermoregulatorral a megfelelő hőfokra be van állítva. 6. Vegyszereket táptalajok sterilizálására nem használunk. Steril folyadékok csiramentességének meg­óvására némelyik közülük (chloroform, toluol) azonban alkalmas. E végből a vegyszerekből annyit használunk, hogy az edény alján (chloroform), vagy a folyadék fel­színén (toluol) a megóvandó folyadékkal érintkezve, vé­kony réteget képezzenek. Használatos a karbololdat is, melyből annyit keverünk a sterilen tartandó folyadék­hoz, hogy a karboltartalom 1/2% legyen. Tárgyakat, melyek száraz hőt vagy gőzt nem bírnak el, úgy igyekszünk csiramentessé tenni, hogy vízzel s szappannal jól megmosva, s leöblítve, 1 óráig 1 o.o-os sublimatoldatban áztatjuk. Használat előtt ste­ril vízben lemosandók. Sebészi műszereket 1—2°/o-os szódaoldatban fő­zünk ki. Táptalaj-készítés. A baktériumok tenyésztésére alkalmas táptalajok vizet, sókat s olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek­ből a mikrobák a szükséges N-t és C-t lehasítják. Az egyes bakteriumfajok tenyésztésére készített táptalajok­nál legtöbbnyire lehetőleg tekintettel vagyunk az illető baktérium különleges igényeire. Így pl. a pathogen esi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom