Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában - Baktériumfestési eljárások
50 loidin) metszetet spatulával a tárgylemez közepére csúsztatjuk s többrét összehajtott itatóspapirossal az üvegre rápréseljük. Az odatapadt metszetre már most a szükséges festék- vagy egyéb oldatot rácsöppentjük. A metszet legtöbbször a helyén marad, ha meglazulna, újra lepréseljük. Ä leghasználatosabb festési módszerek baktériumoknak szövetekben való feltüntetésére. A szövetfestés általános menete: 1. Festés 2. Difiére nt iálás 3. V í z t e- } 1 e n í t é s Mindig szűrt festéket használjunk. A metszet kiterítve s a festéktől teljesen elborítva legyen. Legtöbbször 1 /2—1 °/o~os ecetsavval, lehet még abs. alkohol, sósavas alk. (3o/o). Vigyázat, hogy a festéket túlságosan ki ne vonjuk. A kellő festékkivonás mértékét mikroszkóp alatt ellenőrizhetjük, ha a metszetet úgy nedvesen fedőlemezzel lefödjük s vizsgáljuk. A festékkivonást szükség esetén folytatjuk. A differentiált metszeten legtöbbször csak sejtmagvak és baktériumok láthatók, azért ajánlatos (Gramfestésnél, gümőbacillusfestésnél) egy más festéssel való utófestés, kontrastfestes (1. o.). Alkohol abs.-al többször váltogatva, míg a vízkivonás tökéletes, mert különben a visszamaradó víz az utánakövetkező felvilágosító folyamatnál az olajjal emulgeálódik! s a metszet átlátszatlan, homályos lesz. Megjegyzendő, hogy az alkoholba a metszetet spatulával s már kiterített állapotban kell vinnünk, mert néhány pillanat múlva már megkeményedik s ha össze volt gyűrve, többé nem teríthető ki.
