Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - A) A mikroszkópról
22 Ä fedőlemezek vastagságának mérésére speciális mérőkészülékek szolgálnak. Ha nem tudjuk, hogy minő vastag fedőlemez használandó egy bizonyos o'bjectiv- hez, ezt könnyen megállapíthatjuk az Abbé-féle próbale mezzel (T e s t p 1 a 11 e). Újabb alakjában nem egyéb ez, mint tárgylemezen, ennek hosszában elhelyezett üvegék, melynek alsó ezüstözött felületén hosszirányú párhuzamos karcolások vannak. Ezt a vizsgáló lemezt beállítjuk a vizsgálandó objectivvel és addig húzzuk jobbra-balra, míg a karcolások teljesen élesen, a köztük levő ezüstözött közök pedig koromfeketén látszanák. A tárgylemez szélén leolvashatjuk, hogy milyen vastag ezen a helyen az üveglap s ilyen legyen a használandó fedőlemez vastagsága. Közönséges mikroszkópozáskor nem fogjuk annyira észrevenni a hibás vastagságú fedőlemez által okozott szóródásos gyűrűket, mint inkább akkor, midőn nem jut direkt a fény a szemünkbe és ez nem fedi el a homályos képeket, vagyis midőn csak az elhajló su- Igarak jutnak a szemünkbe jés fekete alapon látjuk a tárgyat. Ekkor a hibás vastagságú fedőlemez használata következtében magasabban és mélyebben keletkező képek, mint homályos gyűrűk veszik körül az oculárral élesen beállított (nagyított) képet és akárhányszor lehetetlenné teszik a tárgy felismerését. (L. a paraboloid condensort). A fedőlemezből a levegőbe lépő sugarak tehát annál inkább elhajolnak a függőlegestől, minél ferdébben jönnek a tárgytól, végűi a 40.75° alatt jövő sugarak a fedőlemez felső felületén már teljesen visszaveretnek (to t a 1 r e f 1 exio) és így nem is juthatnak már az ob- jectivbe. Ha azonban a fedőlemez és lencse között levegő helyett ugyanolyan törésmutatójú közeg van, mint az üveg, akkor az elhajlás ki lesz küszöbölve és nemcsak az ilyen, hanem még nagyobb szög alatt jövő sugarak is bejuthatnak a tárgylencsébe. Azok az objectivek, melyek e célra vannak szer
