Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - A) A mikroszkópról

18

nyel finomabb structurát fogunk észlelhetni ugyanazon apertura mellett. Ezt a célt elérjük, ha a fehér fény helyett ultra-violett fényt alkalmazunk. Minthogy azonban az ultraviolett fényt a szemünk nem érzékeli, ezért csupán fotografálással foghatjuk fel a képet (Köh- 1 e r-féle ultraviolett mikrofotografáló készülék).

Más mód is áll rendelkezésünkre, amivel a fény hullámhosszát kisebbíteni tudjuk. Ugyanis a fény hullámhossza a törésmutatóval fordítva arányos. Ha a tárgy és objectiv között a közeg törésmutatója n, akkor a feloldóképesség képlete: k = yíT^ííTFtellát a levegő helyett (törésmutatója = n = 1) homogén közeget iktatunk (n = 1.5) az objectiv és fedőlemez közé, akkor a fehér fény hullámhossza (1 = 0.5 /') másfélszer kisebb lesz, ha pedig monobróm-naphta- lint iktatunk közbe (n — 1.66), akkor még finomabb structurát (1 = 0.24 /<) fogunk észlelhetni. Vagyis a nagyítás nemcsak az aperturától, hanem a lencse és tárgy közötti közeg törésmutatójától is függ. Ezt fejezi kiazu.n. numerikus apertura = n. sin u. Minél nagyobb valamely lencse numeiikus aperturája, annál nagyobb a feloldó képessege.

Végűi ferde megvilágí- tással is elérhetjük azt, hogy az elhajló sugarak bejussanak az objectivbe. Ha például ABCD a ferdén a réshez hatoló fénykéve. akkor EFG az az elhajló sugár, amely még bejut az objectivbe; könnyen belátható, hogy ugyanezen résen keresztül, ha merőlegesen haladt volna az ABCD fénynyaláb és