Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - A) A mikroszkópról
\ asztal (Kreuztisc'h) (1. 2. ábrát) előre-hátra és balról- jobbra mozgatható. Ez utóbbi berendezéssel kikerülhetjük azt, hogy ugyanazon látótér jusson ismét a mikroszkópba, miért is baktériumok, vagy sejtek számlálására igen alkalmas. A tárgyasztal közepén kerek nyílás van, mélyen keresztül a tárgy alulról meg lesz világítva. A tökéletesebb mikroszkópoknál a világító-készülék két részből áll: a tükörből és a condensorból (I.). Ezek tartására a tárgyasztalról fogazott rúd nyúlik le, melyre fogaskerékkel kapaszkodik a eondensor és az irisdiaphragma. Az irisdiaphragma fogantyú segélyével kibillenthető és ekkor alúlról könnyen behelyezhetjük a condensort a hüvelyébe. A fogazott rúd végébe van csáposán bedugva az egyik oldalán homorú, a másikon sík tükör. Az ilyen stativnál tehát, ha nincs sok fényre szükség, világító készülékül a (homorú tükröt egyedül is használhatjuk; ha erősebben akarjuk a tárgyat megvilágítani, erős nagyításnál mindig a condensort is közbeiktatjuk. A eondensor alkalmazásakor mindig a sík tükörrel vetítjük be a fényt, mert a eondensor szerkezeténél fogva a parallel sugarakat akként gyűjti össze, hogy azok találkozása, vagyis a gyújtópont a tárgylemez felső felületére esik. Ha homorú tükör által már összegyűjtött sugarak jutnak a condensorba, akkor a gyújtópont alább keletkezik), s a tárgy nem iesz maximálisan megvilágítva, a látótér pedig fényszegényebb lesz. Ha mesterséges, a mikroszkóphoz közelfekvő fényforrást használunk, akkor a gyújtópont valamivel magasabbra esik, amin azonban könnyen segíthetünk a eondensor sülyesztésével. Ha testetlen készítményt vizsgálunk, akkor lehetőleg kevés fényt bocsátunk a tárgyhoz, mert erős megvilágításnál a testetlen, halvány képletek nem láthatók. A felesleges fény kirekesztésére szolgál a eondensor alatt elhelyezett irisdiaphragma, melynek szűkítésével, vagy tágításával jól szabályozhatjuk a fénymennyiséget. 9
