Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A bőr függelékeinek elváltázásai
529 borítja. A bántalomnál a köröm képződésénél szereppel biró sejt- csoportok működésének kiesésével, míg a durványos körömképződésnél e sejtcsoportok működési zavarával kell számolnunk. Onychoatrophia-nak az élet folyamán szerzett legkülönbözőbb ártalmak és betegségek, fekélyesedések, különböző fertőzőbetegségek, különösen a syphilis, kémiai, sugaras [röntgen], traumás [műtét, sérülés] ártalmak vagy anyagforgalmi zavarok [diabetes, idegbetegségek] következtében kifejlődő körömlemezsorvadást nevezzük. A lemez megvékonyodása, törékennyé válásán kívül fényének, áttetsző voltának vesztét, egyenetlenséget észlelünk, továbbá haránt és hosszirányú barázdák, pontszerű és nagyobb horpadások, a lemez szélein való megkiseb- bedése esetén a széleken a körömágynál tökéletlenül elszarusodott amorph tömeg jelentkezése jellemzik. A harántbarázdák a körömlemez növekedése közben beállott szünetet jelzik. A bántalom tetőfokán a körömlemez teljesen tönkremehet s helyét alaktalan barnássárga szaru- tömeg foglalja el. Harántbarázdák, sulci transversales unguium képződése (Beau 1860 és mások) nem egyszer észlelhető súlyos nagy hőemelkedésektől kisért hevenyés fertőzőbetegségek — typhus, kanyaró, vörheny, influenza, tüdőgyulladás stb. — nyomában, sőt psychés (szellemi kimerülés, elmebetegségek) valamint az idegbetegségeket (Heller), az epilepsia-t (Klotz) is kisérheti. Rendesen valamennyi körmön egy időben támad, de leírták jelentkezését elszigetelten egyes, olykor symmetriás ujjakon is. A barázdák olykor rajzolatra emlékeztető fiűomságúak, máskor durvák s oly szélesek (1—2 mm), hogy a körömlemez folytonossága is megszakad s az elülső lemezrészletet az utána növekedő újabb lemez előbb-utóbb ellöki. A barázdák mindenkor a körömlemez egész harántátmérőjében jelentkeznek (diff. diagn. az ekzemás körömelváltozással szemben !). A köröm lassú fejlődéséhez mérten e barázdák az említett betegségek után csupán 30—40 nappal válnak láthatókká s 5 — 6 hónap alatt érik el a köröm szabad szélét (Heller). A bántalom oka a körmöt termelő sejtek fiziológiai működésének endotoxinok, esetleg egyedül a hőemelkedéseknek hatása alatt bekövetkező zavarában kereshető. Az ú. n. pangásos köröm («Stauungsnagel» Unna) emphysémánál, kéz- és lábfagyásnál, a végtagok pangásos vérbőségi állapotainál észlelhető. A körömágyon hosszanti vonalas szarutúlburjánzás támad, mely felett a körömlemez megfelelő részlete, anélkül, hogy maga a körömanyag elváltoznék, éles szegletben emelkedik el a körömlemez felszínétől. A szarusejtek összetartása is lazulván, a köröm szabad szélén a szeglet helyén a köröm letöredezik. Leukonychia-nak1 a köröm lemezén pont, haránt sáv vagy szabálytalan alakban kifejlődő elefántcsontfehér, olykor szederjes foltokat nevezzük. Kivételesen az egész lemezre kiterjedő leukonychiát is írtak le. A harántsávok egymástól szabályos, ép anyagból álló közökkel lehetnek elválasztva, ami a körömképződés elfajulásának időbeli periodicitására utal. A leukonychiát meg kell különböztetnünk ama foltoktól, me* 1 A Icukonychia elnevezése L mia-tó 1 ered. >Syn. : leukopathia unguium. Elavul/ elnevezések: seline (Plenck), nubeculse, flores unguium, gift-spots (WU- xon), lies (Hutchinson), canities unguium. Poór F.: Dermatologia. 34
