Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A bőr függelékeinek elváltázásai
527 Rendelések : Rp. Resorcini 1,0—3,0 Tinct. Cantharides 5,0—10,0 01. ricini 3,0 Spir. vini rect. ad 100,0 M. D. S. A góc bedörzsölé- sére (vattával). Acidi acet. glaciális Acidi cárból. Chlorali hydrati ää 5,0 Trae jodi M. D. S. Ecsetelésre. 15,0 Jodi 1,0 Kalii jodati 2,0 Aquae dest. ad M. D. S. Lugol-iélé 300.0 jódos jodkalium oldat. lip. Acidi salicylic! gr. 2,0—5,0 Tinct. capsici 5,0—10,0 Ol. ricini -3,0 Spir. vini rectad 100,0 M. D. S. A góc bedörzsölé- sére. • Rp. Tinct. Cantharides 5,0 Tinct. jaborandi Spir. Melissae aa 15,0 Aqu. Coloniens 65,0 M. D. S. Diffus alopeciá-ra. Rp. Chinini hydrochlor 1,0 Tra jaborandi 20,0 Spir. aetherei 80,0 Ölei verbenae qu. s. M. D. S. Diffus alopecia-ra Darier után. A trichorrhexis nodosa-náRaz arc, tehát a bajusz, a szakáll, a szemöldök, valamint ritkábban a nemi szervek szőrzetén az egyes szőrszálakon egy vagy több különálló csomócska támad, mely felületes megtekintésnél a tetvek serkéire emlékeztet, azonban a serkés szőrszál csipeszszel egész hosszúságában kitéphető, ellenben a trichorrhexis-nél a szál már a csipesszel való érintésre a csomó helyén letörik. A törés helyén a szőrszál vége — amint nagyítás alatt tisztán kivehető — ecsetszerű felrostozódást mutat. Górcső alatt a csomó helyén, a cuti- cula felhasadása mellett a két szőrszál vége két egymásba szorított ecset képére emlékeztet. A rostok közé az atmosphserából por- és szénszemcsék, valamint saprophyták szorulnak. Az egyes csomók közötti szőrrészlet sértetlen. Okát a szerzők egy része valamely eddig még fel nem ismert parazitában keresi. Hodara (1894) és Spiegler (1897) ily mikrobaleleteket le is írtak, azonban eredményeik megerősítést eddig nem nyertek. Újabb kísérletek (Wolfberg. Lassueur) alapján az á felfogás jutott előtérbe, mely a bántalom okát mechanikai (túlságos kefélés, dörzsölés) és a cuticulát sértő befolyásokban keresi. Csillag (1911) vizsgálatainál úgy a trichorrhexis-t, mint a trichoptilosis-t csupán ama hajszálaknál állapíthatta meg, melyeknek vége már előzőén cuticulaját vesztette, ami ugyancsak a bántalom mechanikai eredete mellett szól. Gyógyítása a bajusz és a szakáll beretválása. 2—5°o hydrarg. praeec. album vagy kénes kenőcsöket is ajánlanak, de elégséges a növő bajusz vagy szakáll egyszerű zsírozása (pl. Rp. Ol. amygdalar. 18,0 01. ricini 2,0 M.). Trichoptilosis1 alatt a hajszálak hosszanti felrostozódását értjük. Minthogy kizáróan csak hosszú hajzatot viselőknél észlelhető, természetesen a nők panaszát képezi. A bántalom feltehetően mechanikai eredésű. A haj túlságos szárazságát, zsírtól való megfosztását (túlzott hajmosás, hajsütés), a faggyúmirigy váladékának a túlhosszú hajzat bezsírozásához viszonylagosan elégtelen voltát okozzák. 1 A bántalom első leírói Wilks és Britjei voltak, de az elnevezés Ivaposi- tól származik. Syn. : trichonodosis. 1 Syn. : iriehoschysis.