Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr életjelenségei és szerepe a szervezet háztartásában
50 pit ott meg. A verejtékmirigyek elválasztása nem folytonos, mint a faggyúmirigyeké, hanem mindenkor bizonyos aszervezetben rejlő vagy külső ingerek (izommunka, meleg atmoszféra, kóros hőemelkedés, meleg és szeszes italok, pszichés izgalmak, dyspnoe, mérgek stb.) váltják ki. Az a régi nézet, hogy a verejtékelválasztás növekedése vérértágulásokkal és savóinfiltráció-val volna oki összefüggésbe hozható, tévesnek bizonyult s a bővebb elválasztásra serkentő tényezőket egyfelől az idegrendszer, másfelől a test kémiai értelemben átalakult nedveiben (intoxicatio, endotoxin, a hormonok dyssecretio-ja stb.) keressük. Valamely bőrideg törzsének intenzivebb villamos izgatását verejtékezés követi (Luchsinger) s épúgy kiválthatják azt a centrális idegingerek is (pszichés izgalmak, félelem stb.), az endotoxinok befolyását tisztán mutatja a tüdővészesek fokozott izzadása. A verejtékmirigyek egyik fontos feladata, hogy a szervezet ökonómiájában a vese funkcióinak egy részét átveszi. A vesén át való csökkent kiválasztáskor a verejtékmirigyek működnek erélyesebben és megfordítva. Egy másik nem kevésbbé fontos feladatuk a szervezet hőszabályozásához tartozik. A hőszabályozás tevékenysége. Az embernél mint homoiotherm azaz állandó hőfokkal biró szervezetnél valamennyi életműködés határozott, csupán kisebb kilengésekben ingadozó hőmérséklethez (36’70) van kötve. E hőfok megtartásának egyik főtényezője a bőr. Ha a környező elem (levegő, rövidebb időre víz) magasabb vagy alacsonyabb ennél, a hőoptimumhoz kötött szervezet védelmére, a káros befolyások ellensúlyozására kevesebb, illetve több meleget ad le vagy tart vissza. A szervezet hőszabályozó tevékenysége tehát kétirányú, de sohasem constans működésben nyilvánul és pedig a kémiai tevékenységben, a hőtermelésben és a fizikaiban a hőszabályozásban. A bőr szerepe az utóbbi tevékenységnek a székhelye. Egy 80 kg-os nyugvó emberi szervezet 22,430 cm2 felülettel 24 óra alatt kb. 2700 caloria meleget fejleszt, nagyobb izommunkánál vagy bő fehérje felvételnél többét, éhezéskor kevesebbet. Minél kisebb növésű az egyén, viszonylagosan annál több meleget kell termelnie, hogy a hőegyensúlyt fenntarthassa. Minthogy az állandóan környező levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a testé, az emberi szervezet szünet nélkül meleget ad le és pedig annál többet, minél alacsonyabb a környezet hőmérséklete s mégis a test hőfoka állandóan ugyanaz marad. Azt a képességet, hogy a szervezet a külvilág hőmérsékletének változataihoz alkalmazkodik hőszabályozásnak nevezzük. A szervezet a termelt melegnek kb. 80°/0-át a bőr útján adja le s csupán 20°/0-ot használ fel egyéb céljaira (a beléjuttatott tápszerek, a beszívott levegő felmelegítésére, részben az emésztésre stb.). A bőr egyfelől lehetségessé teszi azt, hogy a szervezet bizonyos hőmennyiséget visszatartson, azaz a hő kisugárzása ne érjen el oly fokot, mely a szervezet lehűlésével annak rovására menne, másfelől védi az ártalmassá válható mindkét irányú külső hőingadozásokkal szemben. A védelem egyik eszközét általánosságban rossz hővezetőnek mondható szerkezete nyújtja. A hám, különösen a vízmentes és zsír- r al bevont szaruréteg és a zsírréteg kimondottan rossz hővezetők, míg az irha vezetőképessége jobb. Ezek a kiilömbségek megakadá- yozzák a hőkisugárzás rohamosságát és időt adnak arra, hogy a szer-
