Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Ismeretlen oki tényezőktől előidézett, részben fajlagos természegű gyulladások
409 Rp. Thigenol 5,0 Liquor carb. deterg. 10,0—20,0 Menthol 1,0 Zinci oxyd. Talei vénét aá 25,0 Glycerini Spiritus vini rect. (60%) ää ad 100,0 M. D. S. Ecsetelésre viszkedő gócoknál Schaffer. A pityriasis rubra pilaris (Devergie). A pityriasis rubra pilarist1 egynemű hegyes vagy kúposán kiálló (konikus), a szőrtüszők körül elhelyezkedő (perifollicularis) elszarúso- dott s ezért kemény és száraz, gombostűfej-kölesnyi sárgás-, élénk- sötétvörös színt a legkülömbözőbb árnyalataiban mutató, olykor eleinte a bőr színével egyező göbök jellemzik. E göbök alapja kerek (nem polygonalis), apró pikkelyekkel vannak fedve, illetve a tüszőkbe nyúló, néha pehelyszőrt magába záró szarúcsapokkal vannak ellátva. Pathognomiás, hogy az egyes göbök más képletté (hólyag, pustula, fekély) át nem alakulnak s terjedésük sohasem az egyes göbök térbeli, perifériás növekedése, hanem számszerinti szaporodása, azaz újabb hasonló göbökriek támadása, appositio útján történik. A göbök jelenkezhetnek rendszertelenül elszórva és elszigetelten is, de gyakrabban csoportosan, diffus hámló plakkokat alkotva vagy párvonalas sorokban elrendeződve a testfelület külömböző részein. E gócok új eruptiók támadásával egymással összeköttetésbe juthatnak, sőt a betegség, ámbár ritkán az egész testen általánosodhatik. Az egyes laesiók többnyire minden megelőző jelenség, kivételesen diffus erythemától megelőzve jelennek meg. Amennyiben a szomszédságukban újabb elemek kifejlődésével szaporodnak, oly sűrűén helyezkedhetnek el, hogy közöttük ép bőrrészletek nem is láthatók, csupán a bőr természetes barázdái, melyek természetesen nem vesznek részt a pathologiai folyamatban, mint szembeötlő bemélyedések mutatják az egyes elemek határát. A széles plakkokká tömörült lsesiók a bőr szine fölé emelkednek, sötét, barnás- vagy kékesvörösek, szívósan tapadó fehéres pikkelyekkel helyenkint gipszrétegszerűen fedettek. Felületükön a reszelő érintésére emlékeztető érdességet észlelünk. Az elváltozás előszeretettel az ujjak főleg az I. és II, ujjperc, valamint a végtagok feszítő felszínén a tenyéren és a talpon jelentkezik s csak később fejlődik ki egyéb testtájakon. A tenyéren és a 1 1 Elavult elnevezése: ichthyosis pilaris (Buzin). A pityriasis rubra pilaris elnevezés Devergie tői (1857) származik. A régibb francia iskola s részben a mai is e fogalom alatt általánosságban jóindulatú, bár idősült lefolyású bőrbántal- wiat értett, míg Kaposi függetlenül a francia felfggástól (identifikálva a bajt Uebra <<lichen ruber»-éve 1) lichen rüber acuminatus elnevezéssel külön önálló bőrbetegségként vezette be a dermatologiába, mint igen rossz prognosist nyújtó, rendszerint halálos súlyos bőrbetegséget, melyet később ő maga is identifikált a franciák pit. r. pil.-ával. A német szerzők túlnyomó része ma a lichen rüber acuminatust épen a lefolyását tekintve nem tartja teljesen azonosnak a pit. r. p.-al s egyúttal ifapcm-val a lichen planusszal együvé csoportosítja mint a lichen ruber egyik válfaját. A franciák a bántalomnak a lichen planusszal való minden kapcsolatát tagadják.
