Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - Fajlagos fertőzések következtében keletkezett bőrbántalmak - Növényi szervezetektől előidézettek

szembeötlő gócok alakjában nyilvánul. E foltok s a rajta levő csonkult hajszálak is mintegy porral vagy hamuval ellepetteknek látszanak. A fejbőr szürke, apró pikkelyekből álló hámmal borított. Szoros vizsgálatnál feltűnik, hogy a gócban a trichophytiasis superf. capillitii- val ellentétben egyáltalán nincs vagy alig akad néhány ép hajszál a számos, rövidre, egy magasságban letöredezett, fényét vesztett, szürke, kb. 4—5 cm hosszú, a rendes szálaknál vastagabb haj csonkok között. E hajcsonkökkal borított gócokat találóan a lekaszált réthez hasonlítják. A gócok ritkán vannak egymagukban, többnyire 6—12 ilyen van egyidőben jelen, közülök a fiatalabbak borsó—korona terjedelmében. A hajzat egész kiterjedésében csupán kivételesen van megtámadva. Apró gócok klinikai felismerésére alkalmas fogás, hogy a rövidre nyirt hajzatot végigsimítva, az ép hajszálak rögtön visszanyerik eredeti helyzetüket, míg a beteg szálak letörnek vagy legalább ferdén elhajolva maradnak. Nagyítás alatt (lupe) látható, hogy a haj- csonk megvastagodását bizonyos, azt hüvelyként övező szürkés anyag okozza, «mintha a szálat enyvbe mártották s azután homokban megforgatták volna» (Sabouraud). Górcső alatt kiderül, hogy a szál hüvelyét apró spórák tömege alkotja, fonalak nélkül. A szál belsejében azonban spórák nincsenek, de fonalak igen. (A trichophytiasisnál nemcsak a szál körül, hanem magában a szál belsejében is vannak ^spóra- halmazok.)

A mikrosporiasis elvétve nem csupán a hajas fejbőrön, hanem a szőrzettel el nem látott bőr részletein is jelentkezhetik s itt fillér- nyi körkörös, hámló, rózsaszínű laesiókat okozhat (mikrosporiasis cir- cinosa cutis Jadassohn).

A mikrosporiasis kórképeit előidéző mikrosporon változatok között a leggyakoribb a Gruby-féle mikrosporon Audouini, mely Párisban a mikrosporiasis esetek 2/3-ának előidézője. E gombafaj hullámos, tekervényes, kevés és egymástól távolálló haránt választófaltól tagolt, karcsú, oldalán a bambusznádhoz hasonlító, egymáshoz közelálló számos duzzanatot, rügyet mutató myceliumból áll, nyeregalakú hj^phákkal. Az ektosporák képződése részint e hyphák lefűződésével, részint chlamydospórák kifejlődésével történik. Maguk a spórák aprók (2 — 3 mikr.’ széles és 3—4 mikr. hosszú). A további fructificatio nagy, 15—20 mikr. hosszú orsóalakú konidiumok («conidies fuselées») révén történik. A megtámadott hajszál egész felületén górcső alatt megszámlálhatatlan mennyiségben láthatók az apró spórák, melyek a szabad szemmel is látható hüvely alkotói. E spórák, — s ez jellemző a mikrosporon Audouini-ra a trichophytonokkal szembe — sohasem alkotnak a hajszálon szabályos sorozatokat, és sohasem hatolnak be magába a hajszálba, hanem csupán tömegesen körülövezik azt. A fejbőr apró pikkelyeiben az élősdi feltalálása már nehezebb, mivel nem valamennyi pikkely részlet tartalmazza azt. Viszont többször myceliumok találhatók bennük.

A mikrosporon Audouini tenyészési feltételei a tiúchophyton-félékkel egyezik. Maltoseagar táptalajon kb. 5 hét alatt kerek, 5—6 em átmérőjű, eleinte egyneműen hófehér bolvhos telepet alkot, melynek közepén apró, élesen kiemelkedő dudorodás foglal helyet s ettől a periféria felé sugaras redők húzódnak. E varietásnak állatra való kísérleti átójtása nem sikerült. —- A mikrosporon tardum tenyészete a m. Audouini-nál lényegesen kisebb terjedelmű, de ahhoz pontosan hasonlító változata. Mint kórokozó összehasonlíthatatlanul ritkább, mint fennebb leírt társa.

340