Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
A dermatologia történetének vázlata
30 ticus»-t is. Hardy-tói pedig abban, hogy az a scrophulosis-t a tuberculosis-tói teljesen különálló «sui generis» betegségnek tartja, holott Poor a dolgok rejtett kapcsolatát már sejti. A korában ismert kórképek közül idesorolja a lupus vulgaris-t, a scrophuloderma-1, a lichen scrophulosorurn-ot, a pernio-k egy részét, a pseudo- erysipelas-1 s leír scrophulides cornea elnevezés alatt egy kórképet (1864), mely nézetünk szerint azonos azzal, melyet mint a gümősödéssel oki viszonyban álló újonnan felismert betegséget ismertetett C. Boeclc (1898) lupus erythematosus disseminatus (nem azonos a Kaposi-félével !), Barthelémy folliclis, Hallopeau tuberculides papulo-necrotica elnevezéssel. Kortársai közül Hebra egész 1880-ig tartó működése alatt tanítványaival (Kaposi, Schwimmer), valamint úgyszólván valamennyi osztrák és német dermatologussal, még Koch epochalis felfedezése után évekkel (Schwimmer még 1887-ben) is tagadták a lichen scrophu- losorum, a scrophuloderma és a tuberculosis ulcerosa kivételével a fentemlített kórképeknek, különösen a lupus vulgaris-nak a scrophulosis, illetve tuberculo- sisszal való oki kapcsolatát. 1857-ben Hebra egy önálló kóralakot írt le, lichen exsudativus ruber elnevezés alatt. A sötét színekkel ecsetelt megbetegedésnek 14 esete közül 12 halállal végződött. De, hogy a leírások e kiváló bécsi mestere a betegség első leírásánál kivételesen nem adta e kóralak félreérthetetlen képét, azt bizonyítja, hogy még évtizedek múlva is viták tárgyát képezte az, hogy voltak ép melyik bőrbetegséget értette Hebra a lichen exsudativus ruber alatt. Poór Imre 1862- ben1 szól hozzá esete kapcsán a kérdéshez, de Hebra-nak még ekkor nem tisztázott koncepciója alapján a lichen r. e.-t. az ekzema psoriasiforme-val (— a mai erythroderma) azonosítja s e félreértés folytán- még ekkor nem ismeri el «sui generis» bőrmegbetegedésnek. 1875-ben midőn ismét egy esetet közöl,1 2 mint Hebra-féle lichen exsudativus rubert, megjegyzi, hogy meggyőződött, «hogy a lichen exs. ruber csakugyan különös és oly önálló, idült alkati bőrbetegség, mely valamint az egyéb lichenfajoktól, úgy az ekzema psoriasi- forme-tól is külömbözik.» Ismerve és idézve a Hebra-Kaposi-féle tankönyvnek egy évvel előzőleg (1874) megjelent újabb kiadását, melyben már fel van véve a lichen két alakja, melyek közül az egyik annak felel meg, amit Wilson már 1869-ben lichen planus elnevezés alatt leírt (melyről azonban a bécsi iskola akkor még nem vett tudomást, míg 1874-ben annak létezését elismerve. Wilson-t nem is említi), míg a másik a lichen exsudativus ruber, melyet Kaposi két évvel később (1877) lichen ruber acuminatus-nak nevezett el s melyet 1889. párisi kongresszuson a Devergie-tői már 1857-ben leírt pityriasis rubra pilaris-szsA azonosított s a betegséget szoros kapcsolatba igyekezett csatolni a Wilson-ié\e lichen planusszal, míg Besnier és tanítványai ez utóbbi nexust a pityriasis rubra pitaris és lichen planus között tagadták. Poór 1875- ben, mint az esetnek a legnagyobb pontossággal és klinikai praecisitással való leírásából xilágosan kitűnik, a Kaposi-féle lichen ruber acumiimtusnak (pityriasis rubra pilaris Devergie seu lichen exsudativus ruber Hebrae) esetét közölte, kiegészítve azt saját — ábrákban is közölt — szövettani leletével és minthogy a beteg elhalt, a Scheuthauer-tól végzett obductto jegyzőkönyvével. Az affectio makroskopiás leírása semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy Poór diagnosisa megfelel ez akkoriban még alig ismert megbetegedésnek s szövettani leírását, a későbbi kutatások is ugyanazon eredményre jutva, nagyrészt megerősítették. Poór szövettani vizsgálatát csupán Neumann (1858) és Biasiadecki (1872) vizsgálatai előzték időben meg. Esetében az obductio által kimutatott léptuberculosis, májszemcsésedés, szövet- közötti veselobnak tulajdonítja az exitust s felveti a kérdést, vájjon ezek az anatómiai elváltozások «kellékei-e a lichen rubernek ?» «E kérdést — válaszol reá — függőben kell tartani, míg e gyógyíthatatlannak hitt bőrbetegség felől a bőrgyógyászok kórbonctani adatokat a belső zsigerek elváltozásaira nézve is gyűjtenek.» 1883-ban közölt3 Poór ismét egy esetet s annak ugyancsak Scheuthauer által kiállított boncolási leletét, mely szerint e beteg szintén tuberculosisban halt el, Poórnak tehát mindkét lichen ruber exsudativus eseténél az obductio kétségtelen tuberculosist mutatott ki, mit második eseténél ki is emelt, anélkül azonban, hogy e bőrbetegségnek a tuberculosissal való oki nexusára, amit ma többen állítanak, határozottan következtetett volna. 1 Poór Imre. Lichen exsudativus ruber. Gyógyászat, 1862. 2 Poór Imre. A vörös dobróc (lichen ruber) újabb esete. Gyógyászat, 1875. 3 Poór Imre. A vörös dobróc (lichen exsudat. ruber) harmadik esete. Gyógyászat 1883. 2. szám.
