Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - A gyógyszeres kiütések. Exanthemata venenata
193 halmozódnak fel. Levőin 402 gyógyító szer közül azoknak több mint felénél (50-7%) sorol fel bőrelváltozásokban nyilvánuló mellékhatásokat. Természetesen a keringésbe jutott összetételek nem mindég s nem csupán a bőrt támadják meg, hanem sok esetben más szöveteket is (az arsen pl. neuritiseket is okoz). Bizonyos bőrrészletre szorítkozó túlérzékenységet (locus minoris resistentise) is állapítottak meg ( Apolant az antipyrin exanthemara nézve). Terünk korlátolt volta miatt mi e helyen csupán azokkal a bőrelváltozásokkal foglalkozunk részletesebben, melyeknek ismerete viszonylagos gyakoriságuk miatt a gyakorlatban alig nélkülözhető. A .kénesőtől előidézett bőrelváltozások. Túlérzékeny bőrön, idiosy- ncrasiás szervezeteknél a medicinalis adagokban adott kéneső nem ritkán külömböző kóros jelenségeket vált ki. E jelenségek a szervezetben mint kimondott s olykor a legsúlyosabb következményekke járó intoxicatio (bélhurut, nem egyszer véres székletéttel, bélfekélyek, stomatitis, vesegyulladás stb.) s a bőrön irritativ gyulladás képében jelentkeznek. A bőrön leggyakrabban a szürke kéneső-kenőccsel végzett bedörzsölőkúra folyamán, olykor azonban injectiók nyomában is különféle elváltozások keletkeznek. E bőrelváltozások typusait nem a gyógyszerkészítmény, hanem a szervezet determinálja s amennyiben valamely adagra jelentkeztek, néha más alkalommal már annál lényegesen csekélyebb adagra is megjelennek (anaphylaxia). A bőrelváltozás ekzematoid, pustulas, erythema's,, sőt a testfelület nagyobb részére, néha egészére kiterjedő, a skarlátra emlékeztető kórképekben nyilvánul. Legközönségesebb az ekzematoid elváltozás a bőrgyulladásokat jellemző polvmorphismusszal s feltűnően gyors átmenettel a nedvező formába. Rendesen a külsőleg alkalmazott bedörzsöléses kúrával kapcsolatosan a hatás helyén keletkezik s ott elszigetelve maradhat vagy hamarosan átterjedhet azokra a bőrrészletekre is, amelyek magával a gyógyszerkészítménnyel érintkezésbe se kerültek. A jpustulas változat a durvább szőrzettel ellátott testtájakon a szőrtüszőknek szigorúan megfelelő gombostűfej-kölesnyi, élénkpiros szegéllyel övezett geny- hólyagokban nyilvánul. Minél sűrűbb és durvább a szőrzet, a genyes szőrtüszőgyulladásnak inunctio után való jelentkezése annál valószínűbb. Az erythemas változatok a törzsön vagy a végtagokon elszigetelt kisebb- nagyobb foltok, olykor gyűrűalakú elrendeződésben jelennek meg. A közérzetet, eltekintve a helybeli feszítő, égető érzéstől nem igen bántják s általános tünetekkel sem társulnak. Rövid fennállás után a szer kihagyására spontán elmúlnak. Ezen az enyhébb változaton kívül ismerünk azonban hirtelen hőemelkedéssel, hidegrázással, rossz közérzettel, tagfájdalmakkal, mindég stomatitisszel járó s az egész testfelületre, vagy annak túlnyomó részére hamarosan, néhány óra, egykét nap alatt szétterjedő s a dermatitis exfoliativa generalisata képét nyújtó változatot, mely nagy elesett ség s a bőr diffus kipirulása mellett a hajzat kihullásával, nagy lemezszerű hámlással (a talp és a tenyér felső bőrrétegei kesztyű módjára válhatnak le !) a legsúlyosabb jelenségeket mutatja s olykor vesegyulladással szövődve letha- lisan is végződik. A dermatologusok egy része a szóban forgó súlyos kórképet nem a kénesőtől előidézett intoxicatiónak, hanem épen a sohasem hiányzó stomatitis révén kifejlődő septicsemianak tulajdonítja. Nekünk azonos kórkép kifejlődését gyógyuló félben levő, genyPoór F. : Dermatologia. 13
