Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - Az ekzemás bőrgyulladások
185 a bécsi iskola feje az ekzema okának tisztán a bőrben való rejlését állítja s azt irritatióval bármikor előidézhetőnek véli s paradigmájaként a krotonolaj bedörzsölésével előidézett bőrgyulladást («krotonekzema») állítja be. Hebrának felfogását Kapusival élükön a német-osztrák dermatologusok úgyszólván kivétel nélkül magukévá tették s az ekzema kizáróan exogen eredetét szinte dogmává merevítették, melyekhez a bebizonyított tényekkel szemben is soká ragaszkodtak. Magyarországon a 60-as években Poór Imre mint Hardy tanítványa, mesteréhez közelállóan endogen tényezőkkel magyarázta az ekzemát s különösen az idősült maláriában vélte nemcsak a valódi ekzema, hanem a «dartres»-ok (psoriasis stb.) okát s hevesen támadta a Hebra-féle felfogást, melyet nálunk Schwimmer képviselt. Ez utóbbival polemizálva (Kir. Orvos Egyesület 1866) teljesen elkülönzi az ekzemát az artefakt bőrgyulladásoktól. A valódi ekzemát az artefact dermatitistől lefolyásában különbözteti meg : az ekzema «rohamonkint ég és viszket, külvilág] újabb ok nélkül is időszakonként terjed, sokszor ismétlődve vizenyős izzadmányt áraszt s eloszlatás után magától visszatér». Az ekzema belső orvoslása mellett foglal állást s különösen a chinint speeificumnak tartja, holott a bécsi iskola -—- nem is annyira maga Hebra, mint utódai — a kizárólagosan külső kezelés hívei. Az ekzema endo- és exogen származásának vitája a XX. század elejére is átnyúlt és sok fogalomzavarra szolgáltatott okot. Besnier az elváltozás anatómiai meghatározásából indulva ki, épen a kórok sokfélesége miatt az «ekzema» fogalmat, az »ekzematisatio»-val ajánlotta felcserélni. 1887-ben Unna ekzema seborrhoeicum elnevezéssel bizonyos kórképcsoportot helyezett előtérbe s azt az ekzema paradigmájának nevezte s az ekzema okozójaként egy morococcwsnak elnevezett mikrobát írt le. Felfogásának több tekintélyes híve akadt, míg Török azt élesen meg nem támadta s a morococcusról Sabouraud kimutatta, hogy azok nem egyebek, mint staphy- lococcusok. E csoport componenseit ma inkább a seborrhoeás betegségek között tárgyaljuk. A 90-es években a bakteriológiai sera legmagasabb lendületének idején különben az ekzema legkülönbözőbb typusainak parasitser eredetét többen (Audry, Saboraud, Leredde) vitatták, épúgy mint előbb, a neuropathologia divatja alatt az ideges eredést (Auspitz, Schwimmer). A Hcbratól ismertetett ekzema marginatum parasitser származása kiderülvén, azt ma már az ekzemá- tól elkülönítve tárgyaljuk. A ma aktuális felfogásokat az setiologiai részben értékeltük. a A dermatitis artelicialis. jDermatitis arteficialis1 alatt a bőrnek vérbőség, savós kiizzadás és a hámképződés zavarával jellemzett oly gyulladásos reactióját értjük, mellyel a normális érzékznységű bőr az olyan exogen, külső ingerekre válaszol, melyeknek kémiai vagy fizikai hatása intensivebb annál, mint amit a bőr normális viszonyok között szerkezetében való megváltozás nélkül el bír viselni. Míg tehát az ekzemánál a bőrnek különböző okoktól feltételezett túlérzékenysége van jelen, addig a dermatitis arteficialisnál a bőr érzékenysége normális, csupán az ártalmas inger fokozott. Az exogen ingerektől előidézett ilyen bőrelváltozások sem keletkezésükben, sem szöveti szerkezetükben vagy pathogenesisükben az ekzemánál tárgyalttól nem különböznek, amiért azoknak leírását az ismétlések elkerülése végett e helyen mellőzzük. Lényegesebb a különbség az elváltozások elhelyezkedésében s az egész kórfolyamat (nem az egyes elváltozások !) lefolyásában. A dermatitis arteficialis első eruptiója mindég ott támad, ahol az exogen ártalom a bőrre hatott és sok esetben csupán arra a bőrrészletre is szorítkozik. Előfordul azonban, nem is ritkán, hogy az artefakt bőrgyulladás kiterjedésben túlhaladja azokat a határokat, melyekre az exogen ártalom 1 Syn. : ekzema arteficiale, ekzematisatio, ekzematoid dermatitis.
