Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - A méhenkívüli életben szerzett ártalmak következtében kifejlődő bőrbántalmak - Komplex oki tényezőktől előidézett gyulladások - A bőr részleges gyulladásos vérbőségei
166 válthatja s inkább a helyi elváltozásnak eltérő szövetekben való székelése és a kifejlődés foka adja a differenciát. Még ismeretlen fajlagos mikróbás tényezőken kívül úgy látszik genyes fertőzések (pyaemia) s olykor talán a gonoccocusoknak is juttatható az esetek egy részében szerep. Mint magam is tapasztaltam a lues II. szakában klinikailag az eredeti erythema nodosumtól meg sem külömböztet- hető kesiók támadhatnak, ami könnyen érthető is, ha számbavesszük azt, hogy az erythema nodosum az irha mély rétegének valamelyik nagyobb erében keletkezett bakteriumembolia kifejeződése s magának a lsesiónak kórképe még nem változik (lefolyása igen!), bármilyen mikroorganismusok okozták is magát az embóliát. Gyógyítására nézve utalunk az erythema exsudativum multi- formenél elmondottakra (1. 164. 1.) oly hozzátétellel, hogy az erythema nodosum nagy fájdalmassága föltétien ágynyugalmat kíván s úgy a hflybeli (hűtő), mint a belső (natrium salicylicum v. chinin) kezelésnek huzamosb időn át való protrahált alkalmazását. A megtámadott végtagnak alápolcolása enyhíti a fájdalmasságot. "Bizonyos nyomás gyakorlásának céljából a lsesio fölé alkalmazott, ichthyol- collodium vagy tapasz sokszor előnyös hatású. Rp. Ammon, sulfoichthyolici 1*0—100 Collodii elast. 15‘0 M. D. S. Az intoxicatiós erythemák. A vérkeringésbe jutott, a normális körülmények között jelenlevőktől összetételükben külömböző szervetlen vagy szerves, corpus- cularis- vagy amorphanyagok a bőrfelület kisebb-nagyobb részletein foltokban váltják ki a szervezet, illetve a bőr szöveteinek visszahatását erythema, vagy mint látni fogjuk bonyolultabb gyulladásos kórképek (dermatitis, exsudativ elváltozások) alakjában. A primitiv reactiós jelenségeket, az intoxicatiós erythemákat kiváltó kémiai ingerek természetük szerint lehetnek autogének, azaz magában a szervezetben képződöttek vagy heterogének, azaz fajidegen, a szervezetbe kívülről bekerült anyagok. Magában a szervezetben valamely szerv, szövet vagy sejtcsoport helytelen működése, megzavart elválasztása (quantitativ vagy qualitativ dyssecretio) a felszívódásra került anyagok megfelelő szétbontásának, áthasonításának hiánya vagy tökéletlen volta mind okozói lehetnek az autointoxicatio erythema képében való nyilvánulásának. Ekként látjuk autointoxicatio következtében a többi közt, pl. a szén- hydrat anyagcsere azon zavaránál, mely a diabetes körfolyamán alkotja, a pajzsmirigy elválasztás, eltérésénél (ifaserfow-tünetcsoport), veseinsufficientiáknál (uraemia) nyilvánulni. Máskor ismét a normális terhességnél, sőt menstruatiónál is valamely közelebbről még nem definiálható secretionalis egyensúlyzavar idézi elő az autogen ery- themakat. Heterogen intoxicatiót s vele sokszor az erythema képét a leg- külömbözőbb a szervezetbe jutott vagy juttatott s onnan kellően át nem alakítva a vérkeringésbe került anyagok idézik elő. A tápszerek, V
