Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis kórokozója és a kísérleti ójtások
A SYPHILIS KÓROKOZÓJA ÉS A KÍSÉRLETI ÓJTÁSOK. A áyphiliá — hied, métely, vérbaj, bujakór — a Schaudinn- HoFFMANN-féle dpii'ochaeta pallódá-nak (treponema pallidum) a szervezetbe való bejutása által előidézett idősiilt fertőzőbetegség, mely minden egyes esetben az egész szervezetet támadja meg. A spirochaeta pallidát Schaudinn és E. Hoffmann 1905-ben írták le kimutatva annak állandó jelenvoltát a syphilisokozta elváltozások tetemes részében. Valószínű ugyan, hogy ugyanazt a mikroorganismust Bordet és Gengou (1903) már előttük is látták, anélkül azonban, hogy annak jelentőségét felismerték volna, úgy hogy elvitathatatlanul Schaudinn és E. Hoffmann nevéhez fűződik a syphilis okozójának felfedezése. Nevezett autorok már első közlésükben (1905 ápr.) kimutatták, hogy a spirochíeta pallida nemcsak a lueses primseraífectio és papulák felületén, hanem a szövetek mélyében is, valamint a kétségtelenül syphilises indolens, beszűrődött lágyékmirigycsomókban kimutathatóan jelen van s egyszersmind szigorúan elkülönítették egymástól a felületesen jelenlevő spirochaeta refringenst a szövetek mélyében tanyázó pallidá- tól. Második közleményükben (1905 május) már határozottan a pallidát nevezik meg olyannak, mely az említett syphilises elváltozásokban állandóan előfordul s csakhamar kimutatják azt a syphilises egyén lépéből punctio útján nyert vérben is. A felfedezést csakhamar minden oldalról megerősítik s a parazitát a szerzett és veleszületett syphi- lisnek úgyszólván minden egyes termékében demonstrálják. A kutatásokat azután lényegesen előmozdítja annak a Yolpino és Bertarelli- féle ezüstimpregnátiós módszerével a szövetek metszeteiben való kimutatása, melyet csakhamar egy tökéletesebb módszer követett, amelyet a Ramon y CAJAL-tól idegfibrillák impregnálására használt eljárásának módosításával Levaditi ajánlott. További haladást jelentett a spiro- chaetáknak «sötét /er»-ben («dunkelfeld-methode») való vizsgálata, melyet a parazitánál először Landsteiner és Mucha alkalmaztak s mely annak élő állapotban való megfigyelését tette lehetővé. A spirochaeta pallida átlag 10—15 mikron hosszú 1 * mikron széles, karcsú, fonálalakú, dugóhúzóhoz hasonlóan 8—12 meredek csavarulattal ellátott, hegyesen végződő, Giemsa eljárása szerint halványan festődő, gyengén fénytörő, frissen, élő állapot-
