Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis általános kórtana
27 vétlenül is a vérkörbe juthatnak. Ma elmondhatjuk, hogy a nyirok éá vér egyaránt ázétvivői a viruónak. Az anya syphilisét is csupán a vér viheti át a magzatra (Welander, Reiss, Lesser, Buschke és Fischer stb.). THALMANN-nak-az: a megfigyelése, hogy ha a parasita a primier- affektusból közvetlenül a vérpályába jut, a syphilis lefolyását súlyosabbá tenné, még bizonyításra és megerősítésre szorul. Az a tény azonban, hogy a vérben a pallida aránylag csekély számban mutatkozik, ellentétben a nyirokkal, ahol az sokkal nagyobb mennyiségben szokott jelen lenni, azt bizonyítja, hogy a vér a spirochseta létfeltételeinek kevésbé felel meg. A syphilissel való újra való fertőzés — a reinfectio — fogalma is napjainkban új értékelés alá került. A reinfectio alatt egy a syphilissel ugyan előzőleg fertőzött, de abból teljeóen kigyógyult egyén infi- ciálását értjük, szemben a áuperinfectió-yal, midőn az előbbi áypliili- áét még magában vióelő organiómuó fertőződik újra a pallidával. Kétségbe nem vonható, hogy amint a syphilisnél még manifest jelenségekkel való nyilvánulása idején sincs jelen az absolut immunitás, hanem a szervezet csupán tökéletlen immunizálási akcióra képes, amit a megfogamzó superinfectio is bizonyít s amint a tapasztalat mellett a vérsavóreactio is bizonyítja, a áyphiliá tökéleteáen iá gyógyulhat ó ekkor az újra való fertőzéá (reinfectio) iá lehetáégeá, amint azt már a régibb autorok is hangsúlyozták. Azonban ez a régibb, a Wasser- MANN-féle próbát megelőző időből származó anyag ma csupán igen szigorú mérlegeléssel értékesíthető, különösen amióta TiiALMANN-nak (1907) különösen Betman (1911), Fribes (1911) és Veress (1912) által megerősített megfigyelései határozottan amellett tanúskodnak, hogy egyes eseteknél igen korán, a betegség első nyilvánulásának elmúlása után már néhány hónappal vagy egy évvel a primseraffectio kórképét a csalódásig utánzó, körülírt, a második szakban teljesen szokatlan megjelenésű recidiva — páeudo-primaeraffeciio («solitser secundaer- aíTect» Thalmann, chancre redux, reinduratio, monorecidiva, pseudo- reinfectio) — támadhat és pedig Thalmann több oldalról is igazolt eredeti megfigyelései szerint az egészen friss eseteknél alkalmazott igen energiád kezeléá (kéneső nagy adagjai s még többször salvarsan) után. A modern szerzők közül Finger, Milian, Krefting, Stühmer, Bering stb. eseteiknél a tiszta reinfectiót tartják valószínűnek, míg Raucher, Lesser, Tomasczewski pseudoprimaeraffectiót látnak benne. A pseudo-primíeraffectiók, mint monorecidiva-k foghatok fel, melyek a fertőzés helyén még megmaradt, ámbár ideiglenesen tünetet nem okozó, de virulentiájukat megtartott spirochietagócz reaktiválódásának következményei. E gócz újból eláraszthatja vírussal az egész szervezetet. A tiszta reinfectio syphilitica kórhatározásának megállapításánál mindenesetre meg kell kívánnunk, hogy az első fertőzés mikroskopiai, serodiagnostikai, vagy a secundmr tünetek kifejezett megjelenése által klinikailag igazolt legyen s épúgy a WASSERMANN-féle reactio nega-
