Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)
A syphilis gyógyítása
259 több mint 4000 intravénás infusio alkalmazása után, a kellő óvatosság szemmeltartása mellett, egyetlen egy esetben sem voltunk oly katasztrofális esetnek tanúi, mely a szernek therapiánkból való száműzését okadatolná, sőt ellenkezőleg azt ma, midőn adagolásával és indicatiói- val már tisztában vagyunk, semmiesetre sem tudnánk nélkülözni. Természetesen e megjegyzésünket nem óhajtanánk úgy értetni, hogy ezzel mindazokat az optimista véleményeket megerősítenék, melyek a szer hatásáról különösen az annak bevezetését közvetlenül követő időben elterjedtek. Sem a óalvaráan, óem a neosalvarsan nem «therapia ■óteriliáanó magna»,, azaz nem öli el egyszerre a szervezetben a spirochaeiákat. A «kurativ desis» nem érhető el rendesen a «desis telei ata»-nak még többször megismételt alkalmazásával sem á így természetesen a recidiváktől sem mentesíti a beteget s véleményünk szerint egymagában alkalmazva, a syphilist, egyes kivételes esetektől eltekintve, véglegesen nem is képes meggyógyítani, azonban kellő időben és megfelelő módon alkalmazva s a kéneső és jód hatásával kombinálva, a symptomákat sokszor a kénesőnél is gyorsabban tünteti el s mint stimuláns szer, a szervezet syphiliseltenes fajlagos ellenanyagképződését egyedüli alkalmazásában is erélyesebbé teszi , amit különösen azok a roszindulatú syphilis esetek bizonyítanak, midőn a szinte feltartóztathatatlanul terjedő betegséget, melynél a kéneső hatalmas adagjai nem egy esetben úgyszólván hatástalanok maradnak, gyorsan megállásra bírja. Nem akarom ezzel a salvarsannak fölényét a kéneső fölött állítani, hanem csupán azt jelezni, hogy az esetek ama tanítanak, hogy ahol a kéneső hatása nem kielégítő, ott gyakran segít a salvarsan s viszont ahol a salvarsan nem elégséges, nem egyszer a kénesőnek bámulatos a hatása. Amióta a kéneső és jód mellett a salvarsan és neosalvarsan a syphilistherapia rendelkezésére áll, azóta a syphilis gyógyulásának tartama lényegesen megrövidült, sőt egyes eseteknél — főleg a korai stádiumokban - e szerek kombinativ alkalmazásával a WR. positivvá való válását megtudjuk akadályozni. Különösen a primseraffectióra valamint a bőr- és nyálhártya elváltozásokra s ezeknek kiválólag a fekélyesedő alakjaira a salvarsannak a hatása szinte páratlanul energiás és gyors, de hatása a többi közvetlenül syphilises termékre is kétségtelen. Viszont az ú. n. metasyphilises betegségekre, mint a kifejlődött tabes, paralysis progressiva, aortaneurysma, ahol a degeneraliv processusok megkezdődvén azok az eredeti, alapbetegség gyógyulása után is zavartalanul progrediálnak, a salvarsan éppen oly kevéssé bír hatást kifejteni, mint akár a kéneső, vagy bármely szerünk. Egyes esetekben tabes-nél a közérzet javulása mellett némely szerző szerint a progressio lassulása, megállása (az arsén roboráló hatása ?) nem egyszer elérhető a salvarsankurával. Az a sajátságos jelenség, hogy a salvarsannak a korai szakban való alkalmazása után a recidivák néha a későbbi — lokalizált — nyilvánulásoknak felelnek meg, a korai — generalizált — tünetek teljes elmaradásával, amit magunk is néhány17*
