Poór Ferenc dr.: A syphilis kórtana és gyógyitása (Budapest, 1914)

A szerzett syphilis - A szerzett syphilis második (korai) szakasza. Secundaer stádium

OG rázzuk. A syphilis második szakának klinikaija" is észlelhető izommeg­betegedései inkább diffusak, míg a tertiaer szakra e szervnél is jellemző az elváltozások körülirott volta. A korai szak specifikus izomelváltozása a diffuá kötőózöveti izomgyuUadáá (myoáitió interátitialiá diffuáa). Rendesen a fertőzés első évében mutatkozik, de már igen korán—Mauriac 8 héttel a fer­tőzés után — is észlelték, másrészt a tertia'r szakban is keletkezhet, többnyire mint a gummás folyamat bevezetője. A folyamat eleinte többnyire nagyobb fájdalmat nem okoz s a beteg azt csupán a meg­támadott izmának működése közben érzi. A tartós nyugalmi állapotban is jelenlevő kifejezett fájdalom a kezdő szakban inkább a csonthártya és a csontok syphilises elváltozásaira utal. A diffus kötőszöveti myosi­tis előszeretettel a végtagok hajlító izmaiban — s ezek között leg­gyakrabban a kétfejű karizomban — támad, de nem éppen ritka a musculus sternocleido-masloideusban és trapeziusban, a sphincter ani externusban (Neumann) sem. Ritkább a masseter és temporalisban. de bármelyik izomban mutatkozhatik. Rendesen egyezerre csak egy izom betegszik meg. A gyulladásos folyamat kifejlődésével az izom mozgé­konysága. főleg elongatiója akadályozott, fájdalmas s ezért a hajlítok ily megbetegedésénél a betegek az illető végtagjukat behajlífva tartják. A m. masseter gyulladása a táplálék felvételét s a beszédet gátolja a kifejlődött állkapocszár következtében. A m. sphincter ani elválto­zásával járó tenesmus és fájdalom a dekecatiót teszi kínossá. Csatla­kozó csonthártya és ingyulladás esetén contractura maradhat hátra. Az affiriált izom terjedelmében többé-kevésbé megvastagodott. Szövettanilag a vérerek tágulása s az erek környékén, valamint a kötőszöveti nyalábok között sűrű sejtes beszűrődés van. A burjánzott kötőszövet nyomást gyakorolván az izomrostokra, azok sorvadnak, azonban, minthogy a myositis a therapia befolyása alatt rendesen kedvező kimenetelű, az izomparenchym nagyobb terjedelmű elsorva­dására és annak kötőszövettel való helyettesítésére sor alig kerül. A korai stádiumban az inakon is (tenditis), főleg az Achilles, a két­fejű karizom s a supinator long, inán, de máshol is fájdalomban nyilatkozó irritativ svmptomákat tapasztalhatunk, de néha rohamos, tapintható kiizzadásokat is az inhüvelybe (hygroma), a fölötte levő bőr kipirulásával s a mozgás gátlásával. (Tendovaginitió áyphilitica). Igen ritka, de a korai jelenségek között mutatkozik a nyálkatömlo irritatiója vagy gyulladása (buráitiá áyphilitica), mely néha a syphi­lises izületgyulladásokhoz társul. Finger esetében heves fájdalommal járt, de többnyire a betegek alig veszik észre éppen a csekély érzékeny­ség miatt. A praepatellaris- és a könyöknyálkatömlő gyulladása a leg­gyakoribb, de a bursa semitendinosán és a semimembranosán is leírták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom