Pólya Jenő: Az orvostudomány regénye

I. Rész: Képek a múltból - I. Fejezet. A kezdetek kezdete

20 Részben a démont elüldöző undor felkeltése, részben másféle babonás elképzelések játszottak szerepet abban is, hogy különböző állatok különböző szerveit : főleg csontját, vérét, fogait, szívét stb. rendelték bizonyos betegségek ellen. Például az anamiak tigrisfoga­kat szamárköhögés ellen. Az osztyákok a jegesmedve szívét és epé­jét találják kitűnő orvosságnak a gyermekbetegségek ellen. Hátsó- Indiában pedig azt hiszik, hogy majomfej főzete gyógyítja legjobban a himlőt. Az egyiptomiak még tovább mentek, ők egész állatokat is meg­ettek, pl. gyíkot vagy egeret ; valamelyik papyrus meg is írja, hogy ez kitűnő gyermekbetegségek ellen. Az egyik ősegyiptomi gyermek holt­testében tényleg megtalálták egy egész egér csontvázát, melyet nyilván halála előtt, szőröstől-bőrőstöl nyeleitek le a szerencsétlennel. A későbbi időkben is divatozott az ilyenfajta gyógyítás ; az imént említett SERAPION például vaddisznó heréjét találta a leg­biztosabb gyógyszernek epilepszia ellen, egy másik kitűnő férfiú szerint pedig a kólikát legjobban az újszülött kutya tudja meggyógyítani, főve. A középkorban különösen a földigiliszta és a kígyó szerepeltek gyakran mint gyógyszerek. A kígyó húsát igen hatásosnak vélték lepra ellen ; a viperahús, viperabor és viperazsír a szifilisz-kezelés hajnalán is fontos szerepet játszott. XIV. Lajosnak, a napkirálynak is orvosai viperalevest rendeltek ütőérkeményedésből származó lábüszkösödés ellen, amibe 1715 szeptember 1-én bele is halt. 10. A primitív ember nemcsak gyógyszerekkel gyógyít, hanem hideggel, meleggel és erőművi behatásokkal (masszázs). Mindezek ősidők óta szerepelnek a gyógyításban és egész primitív népeknél is feltalál­hatok, sőt a gyógyfürdők és ásványvizek használata sem ismeretlen előttük. A használat módjába persze belejátszik a babona is. ADélkelet- Szibériában élő burjátok például nagy tömegben járnak kúrázni egy savanyúvizes forráshoz, melynek vizét a kúra elején megáldja a láma. Ebből hét napon át isznak 7 — 7 csészével, naponta 3 — 4 alkalommal. A primitív népek sokféle módját ismerik mind a helybeli, mind pedig az általános melegkezelésnek. Mint a modern orvosi gyakorlatban és népies gyógyításban, úgy már a primitív népeknél is gyakran alkal­mazzák a pépes felmelegedő vagy meleg borogatásokat. Nedvdús növé­nyeket, főleg leveleket, gyökereket taposással péppé zúznak, vagy rágással pépes tömeggé alakítanak s a testre teszik ; föléje fák, bokrok széles leveleit rakják, vagy forró hamut. Másutt a meleg hamut a mez­telen bőrre alkalmazzák, sőt azt bele is dörzsölik vagy mint Viktóriá­9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom