Peterka Jósef Sebestyén: Bábamesterséget tárgyazó kathechismus (Pest, 1814)

Harmadik szakasz. A' terhes nádrában lévü részekrül

HARMADIK SZAKASZ.

6i

F' Azok a’ kik a’ közép hártyát el ösmérik, azt tartyák; hogy a’ középhártya, és a’ vízhártya között vagyon a’ fészke.

329. K. Hogyan lehet ezen hétféle vizet meg- külömböztetni egy mástul?

F. Ügy, hogy fatyú víz tiszta fejér mint a' kútvíz , a’ valóságos magzatvíz pedig, egy kevéssé sárga színű szokott lenni.

3.30. K. Vagyon é valami rósz következése > /ia a’ fattyú, víz időnek előtte el megyen á terhes aszszony emberiül.

F. Épen semmi sint3en; sctt a’ terhes sze-- mély meg szokott reá könnyebedni.

3.31. K. Sok szokott é lenni a valóságos magzatvíz ?

F. A’ terhességnek az idejéhez képest, változik, úgy hogy a’ terheségnek-az elején, leg több szokott lenni, melly azután a’ terheségnek köze-*, pén, a’ magzathoz képest, egyaráhyos mértékben vagyon, és a’ terheségnek az ö végével, legkis- sebb mértékben találtatik* Atallyában : mentül kissebb a’ magzat, annyival nagyobb mértékben találtatik ez a’ víz. A’ szülésnek az idején , a’ midőn kifolyik, alig megyen két fontra a’ nehéz* sége,

,332. K. Ha a' valóságos magzatvíz nagyobb mértékben vagyon, hogy sem lenni kellenék.3 árt* hat é ez a* hiba az anyának, vagy á magzatnak ?

F. Igen is, hogy árthat, és pedig mind a* két részrüh Az anyának részérül annyibál; hogy az által a’ nádra elvesztheti könnyén az a rugó