Peterka Jósef Sebestyén: Bábamesterséget tárgyazó kathechismus (Pest, 1814)
Első szakasz. A' tudományos bábamesterségrül
ELSŐ SZAKASZ. 7 F. Medenczének. >, 19. K- Miért hívattatik Medenczének ? F. Mert mint a’ medencze egy üreget formál. 20. K. Egy forma, é a medencze mind a' kétféle Nemnél. F. Nem; mert külömbozik a’ részeknek az ö öszverakotatásában is valamennyire. 21. K. Miben áll tehát az a külömbség ? F. Abban 1.) Hogy az aszszonyi medenczének ürege természetesen sokkal tágossabb szokott lenni a’ férfiúinál. 2 ) Hogy a’ tsipö tsonlok által formáló szárnyak, sokkal meszszebb esnek egymástól , mint a’ férfiaknál. 3.) Hogy a’ szeméremnek karimája az aszszonyi Nemben hoszszabb és tökélletessebb szokott lenni, hogy sem a’ férfiaknál. 4.) Hogy a’ tzomb, a’ szemérem, és ülütsontok az aszszonyi Nemben jobban el állanak egymástól. 5.) Hogy a’ kereszt, és farktsontok jobban hátra fejé hajlanak az aszszonyi Nemben , hogy sem a9 férfiakban. 6.) Hogy a’ fartsontnak -előhegye az aszszonyi Nemben távullabb esik a’ szemérem tsontoktól, hogy sem a’ férfiaknál. 22. K. Miképen osztatik fel az egész medencze? F. Tsontokra, üregekre, általmérökre, és az öjmagosságára, és mélységére. l.) A’ medenczének tsontyairúl. 23. K. Egy száraz medencze hányféle tson- tokbúi áll ? F. Háromféle tsontokból. 24. K. Mellyek azok, nevezzed meg azokat ?
