Perlici Dániel: Consilium medicum az az orvosi oktatás, miképpen kellessék e' mostani pestisses... (Buda, 1740)
Az Pestisses nyavalyáknak curájárul
tariumbúl N* 17. egy geftenényire valót más orvoíságok mellet* A* kinek Hállai orvofságokbúl ( pp ) proviíioja vagyon, az néhai Do&or Richter le írt módja fzerint, bátran és hafznoífari élhet az vitális vagy filaris porotskákkal, az arany Tinid ura, azaz Ejjentia dulcis mellet, az melíy két orvofságok főképpen nagy érzékenységű fzeméllyeknél, viselőknél, és gyermekeknél az terméfzetet hathatoífan erőfitik, enyhítik és cfendcfítik, és az vérnek minden fel-gyuladáfa nélkül az egy- iransó gozolgéft elő mozdittyák, és az mellette járni fzokott vefze- delmes fymptomákot, főképpen az hasmenéft,és más vér folyáfokat temperályák, és laíTankint meg-állittyák, valamint azoknak hafznos opeC /’/’) Az néhai Do&. Ricbternek, úgy mint Háilai orvofságoknak, e’ Saeculum« nak kezdetitől fogva való Inventorának, annak elótte Rönigsbergában A. 1709. hafznoílan tapafztalt methodufla, ebben áll: hogy leg-elófzőr, az egéf- ségefeknek praefervativa képpen az Miltz Fjjentiut, vagy polychreß pilulhkot» es bezoar port változva javafollya. Az infeftuífoknak is, ha obflru&iojok Vagyon, elsS napokban az Miltz EJfentiát bé adgya. Az után a’fimplex Mix» túrhbül, vagy bezoar Tinclurábúl változva az bezoar porral, ad bé az betegnek minden 4. óra után, és ha az terméfzet erőtelen, vagy valami rendetlenség fzármazik , ezen orvosságokat az Pulvis vitálisai, és Eífentia dulcis , vagy arany Tiniiurhval fel-váltya, mig az rend fzerint való crifiífek eló mozdul, nak. Az Pétécfeket fzint úgy Ffßntia dulcijjel, egy kis Mixtúra fimplexel egy- Velitve, és zz pulvis vitálisai változtatva orvofollya* Az veres vagy fejér bas meniß praefervativa képpen az polyclreß pilulhkkal, és veres gentianábúl, s' bodza fa liktariumbúl cfinált boltitokkal orvofollya. Ha ezek, pefíifíes nyavalyákkal Symptomák képpen egyvelednek, annál gyakrabban fzokta az bezoar és vitalis porokat, Ejjentia duhijjel bé-adni, a’ közzé néha vévén gentiana gyökérnek a’porrát, EJfentia amarht, rbabarbarumot s’affélét. Igen kónyű más- kint, és főképpen tudatlanokra alkalmafztatott volna a* mód ; de az orvofságoknak ára, kivált nagy quantitásban, nem Magyar Orfzági távúi Iévófze- gényekhez való. Annál impra&icabililTabb a’ dolog, ha ,( valamint tavaly azon D. Richter munkájának Magyar verfiojában projeftáltatott ) Poftáa hozattatni kellefsék magoknak az orvofságokat, a* kik a’nélkül fzükőlkőd- nek. Talán azon p. 3, 4. említett Izándék jobban mehetett volna véghez, ha, tudván, hogy fok millióm embereknek hafználhatnak idegen orfzágokban, Jeg-aláb egy jó igiz lelkű Medicuft eló vévén, s’ ótet, ha máskint nem, hit alatt de non propalando, kötelezvén, ezen Magyar orfzági fzegényektiek con- folatiojára, azon említett orvofságoknak praeparatioját úgy communicáltak volna, hogy kevés kőlcséggel kéfzittetvén , azután Magnafok grátiájok alatt fzegényeknek-is óltfon, vagy ingyen-is ki ofztogothatták volna. Mert eddig cfak Magnafoknak, Fö embereknek, és Gazdagoknak fzerencséjclehetvén kenne, midőn ezen D. Richter verfíoját egy fzegény gyámolulan Patiens ol3« II. AZ PESTISSES X’YAVAEYÁKNAK
