Perlici Dániel: Consilium medicum az az orvosi oktatás, miképpen kellessék e' mostani pestisses... (Buda, 1740)
Az Pestisses nyavalyáknak curájárul
______CUKÁJÁRUt._____________________25 Ä uthoritate Magiftratuali-is kelletett az illyetén orvofságokat inhi- beáltatni, miivel hogy az vélek való élés, fzemlátomáft fzerencsétlen és boldogtalan coníequentiákat okozott. Hafonlóképpen minden tudós és expertus Pra&icufok, az kik az el-mult PeftiíTes udőkben^az betegek korul fzorgalmatoíTan forgolodtanak, ártalmas oknak és többire halált ízerző efzkőzőknek tapafztalták minden hány aß agy purgatiót indító, igen iz,afz,tó, és opiumbul kéfzitett, mintegy álmot fzerzó orvofságokat: nem külőmben az, ér-vágáfl y kőpőlyózéft , klifti- rckct, és cfapotskákot. (ü ) Mind ezekrul az Peftisnek curáiban lelki ifmérettyek fzerint helyeden tiltván a’ betegeket, és az említett igaz D 3 fpeci-- - - - __ -- —----(i t) Mint hogy az bányát és purgatio a’ nedvefségeket még inkáb fel gyulafzt- ván, az terméfzet fzándékja ellen, azokat kivüirül vifzfza huza a’ telibe, ki- tetzik, ( felül nótáéi* elő hozott fundamentumok fzerint ) hogy inkább kárt, mint fém haíznot onnan várni lehet. Főképpen Magyar orfzágba, az Magyarok a’ nélkül az máj korul való nyavalyákra hajlandók lévén, az illyenkor bé vett purgatio a’ bilift annál inkább az máj félé indittya, és a’ korül való rendetlenetek»* «grr^cr mind az peftiffes méreggel egyben köti , melly fűképpen illy puha, és kevés erobűl álló réfzre, húzott méreg, fzükségképpen az embert el-nyomja, Hafonlóképpen az ír-vágáfok, az Peftilentiariufok ob- fervatiojok fzerint, mindenkor ártottak. Az utolsó Soprony Vármegyei pellis felül azt írja az akkori PhyficuíTa D. Genfelius in hiftoria pejiir Hungarica, & Viennenfis Anni 1711. inferta in Mifccllaneis Nat. Cur. Cent. VII. VIlT.ap- j>end. p. 15. neminem, quibuscunque vena fecla fuit, evafjfe. Hafonlót ír az Bécfi Pellis felül az Várofi Peílilenciarius D. Sorbaith. Confil.de Peji. Viennenf. p. 22. plurimos , quibus vena fella fuit, mortuos, neque ullum, nifi magna fan- guinis turgefeentia pr aditum, fervatum fuijfe. Nem külőmb az régieknek obíer- vatiójok. Azt Írja Petr. Salius de febr. pejlileniiali cap. 21, eos, qui artem medi- tam inter infeflos profejfl (unj , uno ore fajfos ejje, omnes, quibus in Pe fle vena fe- tta efl, interiijfe. Azt obferválta mind az-által az Haffhiai Peílisben D. Bötticher Tr.de Pejt. Hajnienf p. 96. 15. hogyha kezdetűül fogva iodik óra előtt lehetett, még-is haízontalan nem volt. Okát adhatni az felül nóta (gg) elő hozott okoskodásból. Ugyan onnan okat-is adhatni, miért ama hires Angliai Medicusnak Sydenbamnak methoduíTa (melly, ama Frantzia Doótor Potal- lus fzerint, az bóv és 4,fontig való ír vágásban áll, kivált ha az ágyban,és még valami guga nem támadott, vágattatott,s’ következendő therjékesizafztbpo* tiokkal élt) Magyar orfzágban nem kővetésre való; Mert az hideg fep- tentrionalis Orfzágokban, mint az tengeri kiima, mind emberek terméfzetjek, élésnek módja,és rend-tartáfok miátt, az vérek jobban őfz ve tart, és olly könnyen nem hajol tzéjel menésre, mint Magyarok bíliofa terméfzetekben : azért mind az bőv ér-vágás , mind az utánna való izafztás, ottan könnyebben meglehet.
