Perlici Dániel: Consilium medicum az az orvosi oktatás, miképpen kellessék e' mostani pestisses... (Buda, 1740)

Az Pestisses nyavalyáknak preservativárul

PRßSERVATIVÄRUL. II. Az> fzokott Prafervativák : s A Z Trdfervativák mindennek ugyan , (e) de kivált azoknak; az kik tavaízal avagy őfzel» laxativákkal, ér vágáíTal, vagy kőpo- lyőzéíTel s’ a’ félékkel magokat tifztitatni fzoktak» az moftani vefze- delmes údőben igen fzukségeflek, (f) és igy mig ép erővel bírnak* azokat continuállyák, és femmi módon abba ne hagyák, mivel az il­lendő udőben meg-tifztitott teil, oily könnyen az méregnek bé fzi­vásá­£s rebus fordidis & palatu i adverfis, item, praeter innumera documenta ima­ginationis Gravidarum, de purgatione ex confpedu folum purgantis videSal- inúthi Cent. 111, obf. 14, de eadem ex purgantis folum mentione orta, vide Mifcell, Kat Cur. D, /, A. 111. obf, 1^2. Bartholini Ada Haffhienf. Vol. V*. elf. 49. De purgatione per imaginationem generata Mifc, Nat. Cur. Dec, 7. A. VII, obf%^%. Bec. 1. A. IV. oli. lArv A. X. p. 157. De purgatione ex­purgant!« foiuui odore vid, Salmuthi Cent. Ili. obf. 8. De puella rhabarba- rum exhibitum fomniante, juflae purgationis explente menfuram. Mifc. Nat* Cur. Bec. 7. A, 111. obf. 234, De febri ex imaginatione Mifc. Nat. Cur. Bec. J. A. 11. elf. i6$. De mola imaginaria vid, Tulpii obf. Lib. 7. cap, 19. De varioli« ex confpe&is variolis erumpentibus vid. Pecblini obfer, lib. 111. N~, 23. De canitie ex metu mortis una node fuborta vid. Lemnii de occult, mir. natur. p. i£. 380* Aventini Annál. lib. Vll. (d) Valakik fok féle imaginatiokra, félelemre, appreheníiokra hajlandók , a7ok többire mind elméjekben , mind teftekben egéfségtelenek. Elmijekben töb­bire valami titkos affédus, vagy nyughatatlanság, türhetetlenség, kényeség, lágyság, felettébb való érzékenség, egy fzóval az lelki nyugodalmon és kercfz- ténjri virtufokon , s’ epőn kívül való állapot, gyötri azokat, úgy hogy maga lelki s’ tcíli ftatusával meg nem elégedvén, nem nyukízonak a’ magok Ifíenw ben, hanem többire ollyan külső ártalmas dolgokra vigyázván, onnan vár­ják a’ magok nyugodalmát, Teßekben pedig ezen lelki patíiok fzintén ollyan érzékenséget és rendetlen indulatokat bé oltanak, midőn minden átfed úszó­képpen félelem, rettegés, bófulás, gyötrelem után, mindgyárt fzenved a* teft , azért az ide s* tova kapdosó lélek, az teflnck egéfsége , annak akadályai, Vagy vefzedclmei után fokát gyötörvén magát, a’ teftet-is a’ maga nyughatat- Jansága után huzza; onnan vagyon, hogy az félelmeitek, apprehenfivufok többire betegeskednek, és Pefliskor mindgyárt oda vannak. Az ollyanokkal másképpen nem lehet bánni, hanem félelemmel, rettegétfel, búíuláífal ellen­kező affedufí indítván, reménséggel, bizodalommal, és petfiífes , ám bár köz­zel lévő vefzedelemnek, contemptutfäl ,és azokról való tellyes períuafiokkal, áz iraaginatioját, és az által a’ teilet is afficiálni kelj. De vi imaginationis ad

Next

/
Oldalképek
Tartalom