Perlici Dániel: Medicina Pauperum Az az: Szegények fzámára való házi orvosságoknak… (Buda, 1740)
Második rész. Az házi orvosságoknak az szegényeknél leg-gyakrabban uralkodni szokott nyavalyákhoz való alkalmasztatásárul
MÁSODIK KÉSZE. ' rg ___ _________ _____»i ■■■— »'i'JW«. uiiiuXl,,l<r»»1 *" 11 '*»• ■ v érnek minden tifitátalanságban, elébb említettek mellet főképpen hafznoflakaz füves levefek ,kalán levelű fubűl, vízi tormabűi (krefz- nek nevezik) beccabunga, és trifolium fibrinum nevű fűbűi, hozzá adván, fenyő fának az ieg-felső bimbóit, petrefelyemet, s’ a’ félét. Ide való kitkeletkor az nyír fábűl fzedett vize, kivált ha muftár fűvel, muftár maggal, földi tőknek a’ frifs levével egyveliterik , s* mind őfzve ki-facfartatik , élvén az után véle fzínt annyi tejvei, (x ) külső kőtéflek, kivált májra és lépre való flaftromok mellet, mint bogy annak az oka többire onnan fzarmazik. , v. Forró kidegleléfekhen, J óllehet a’ fzegényeknél koplalás, és hideg vizes ital mellet, minden orvoslás nélkül fegiti a* terméfzet magát, mind-azon- által fokfzor a’nyavalyának fulyoságátűl meg-gyözetetik, és kivált egynéhány napig tartó forroságban, oldal nyilaláífal, fuladozaíTai való forró hÍdeíT,l<al<Sckör* * t.«gjruiáí,l/»n , o’ a* fele Inflammariokban , aZ első napokban negyed nap előtt érvágáft kíván. Orvofságokbúl beadhatni ollyankor, felül említett bezoar port napjában háromfzor di- nye mag tejben, valami enyhítő és hivefítő decodum és herbathe mellet, első réfzben N. 11. IV. 8. elő hozott fpecieífekbűl, mig valami kőnyebséggel való gyenge veríték indul. Az után-az vérnek és belső réfzeknek meg-erőfitésére lehet valami itallal tartani a’beteget, pim- pinella, angelica és valeriána gyűkérbűl, ezer jó fűbűi, ezer levelű fűnek virágjábűl, czitrom fűbűi, bifalmábűl, etztet reá töltvén, és azután meleg helyben egynéhány óráig álztatván, vehet belőlekaná- lonkint főt árpa vízbe gyakorta; erőt vévén egy kevefsé, tifzritafla magát ki valami gyenge has inditáífal. (y ) _________________________Cj______________________VI. Az O ) Scorbutus apud Hungaros rarior ette fölét, quám in exteris oris, ob temperamentum, aerem & diétám magis fulphuream quam íalinam, unde laxantibus magis & vifceralibus obedit, quam fudoriferis, nifi fit venereae indolis, quo cafu antimonium crudum in fubfiantia vel rotulis exhibitum utramq; faeit paginam. (?) Confueverunt Hungari nofiri in febribus acutis caput & latera ligare, fer- mrnto , aceto, pane, & nonnullis herbis recentihus, quod , quia veficatorii lices fubit, improbandum haud eil; magis tamen fuaderetr ad plantas pedum , pene9 ufum pulveris bezoardici N, 4./. 15. & decofti N. 8,/. 12, (Patii.) adhibendum.
