Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE A pozsonyi m. kir. Bábaképző intézet dr. Ambro János veze­tése alatt 13 ágygyal, az állami kórház egy elszigetelt helyiségében 1873-ban nyilt meg. Helyiségeinek célszerűtlen volta már kezdetben érezhető volt; a tanulónők számának emelkedésével szemben való elégtelen voltát, az akkor kiü­tött gyermekágyíláz is bizonyitotta. Dr. Ambro János tanár csakhamar rájött arra, hogy egy szülészeti tanintézet a közkórház kebelében, Semmelweis tanai szerint, tarthatatlan. Az intézet részére időközben a kór­házzal szomszédos házban két szobát béreltek, míg a föl­vételre jelentkezőket alkalmas lakással bíró szülésznőknél helyezték el. A szülőnők száma az első években 85—109 volt. A dr. Ambro-tól megindított akció, s különösen „A pozsonyi orsz. közkórház és a bábaképezde hiányai“ című, 1880-ban megjelent röpirata eredményeként, a bábaképző intézet, 12 évi sanyargás után az anyaintézetből vagyis az állami kórházból kirajzott, s 1885 január óta mint önálló intézet, a Torna-utca és Edl-utca sarkán, egy 900 négyzet­öles telekre épített, szabadon álló, két emeletes épületben folytatja áldásos működését. 1873 óta, mint amely évben kezdte meg működését a nagyváradival egyetemben a po­zsonyi bábaképző, mint az országban ötödik, hazánk bába­ügye lényegesen fellendült, mert a közoktatásügyi kormány gondoskodásából immár a 12-ik, a kassai bábaképző is, beáll a közegészségügy szolgálatába. 1890-ben dr. Ambro halála után, a m. kir. vallás és közoktatásügyi minister az intézetigazgatójává dr. Velits Dezsőt nevezte ki. Az intézet ezidő óta tulaj do nképeni feladatával a bábaképzéssel párhuzamban, különösen a nőbeteg-gyógyitás terén és a szaktudomány művelésében is fokozatosan any­A m. kir Bábaképzö intézet törté­nete. Dr. Velits Dezső kiueve zése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom