Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
évi egészségügyi haladásnak nincs az a momentuma, a melyben clr. Täuscher Béla tudásának, tehetségének és munkaerejének oroszlánrésze nem lenne, s minden újabb pozsonyi egészségügyi alkotás az ő tiszti főorvosi működésének is egy-egy maradandó emlékköve. Bizonyos, hogy az egészségügy fejlődésének egy olyan városban mint Pozsony, a mely nemcsak mindig az előkelő magyar városok közé tartozott fejlettebb kultúrájánál fogva, hanem Magyarország közéletében századokon át nevezetes szerepet is vitt, gyökerei jóval mélyebbre nyúlnak ez ötven esztendőnél. A pozsonyi polgárság, az adott viszonyok közt és az egyetemes művelődési állapotokhoz viszonyítva, már a városi élet kezdő idejében felfogta az egészségügyi intézmények nagy fontosságát. Egészségügyi adminisztrációját már századokkal előbb szervezte; a mi pedig a népjóléti alkotásokat illeti, a melyek szigorúan véve, alig egy század óta, sőt nagyobb arányban csak a legújabb időben, nem egyszer csak állami kényszerrel birtak országszerte terjedni, Pozsony városa már századokkal előzött meg sok magyar vidéki várost; ebben a tekintetben gazdagabb múltra tekinthet vissza, mint maga a főváros, míg a vidéki városok közül egy sem mérkőzhet vele. A fővárossal szemben minden esetre kedvezőbb volt a hel)’- zete annyiban, hogy a török hódoltságtól megmenekült, s így intézményeit nem pusztította el, vagy azok fejlődését nem akadályozta meg a hódító hatalom, a mely egy egészségügyi érdemet mégis szerzett, tudniillik a budai hévvizek fölött keletkezett fürdők építését és fenntartását; de biztosan mondhatjuk, hogy már a török hódoltságot megelőzőleg is Pozsonyé a vezető szerep az egészségügyi alkotások terén. " " ....... POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE ' '. "■ —------------------P ozsony egészségügyi múltja és népjóllóti alkotásai. 3 r
