Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
f' Crvoskari Taaárlcslfileli Könyvtára, V, ^ A ^ V SZ POZSONY EGÉSZSÉGÜGYE közülük meghalt 50, azaz 5-29%, nem volt beoltva 350, inegi halt közülök 111, vagyis 31*62%. A második nagy himlő járvány az 1880—1881-ik években lépett fel. Megbetegedett összesen 1149, gyógyult közülök 953,. azaz 82-94%, meghalt 196, vagyis 17-05%. Az összes megbetegedettek közül oltva volt 671, közülök meghalt 14, tehát 2-08%,- nem vált beoltva, vagy legalább nem volt kitudható, hogy vájjon be lettek-e oltva 478, meghalt közülök 182, azaz 33-88%. Mily óriási nagy a két adat közötti külömbség és mégis hányán ócsárolják a védhimlő oltást. Az 1888-ik év óta, vagyis amióta a védhimlő oltást az 1887-ik évi XXII. t.-c. alapján másodszor is végzik, a himlő csak egyes ritka esetekben fordult elő, még pedig 1889-ben 6, 1890-ben 5, 1893-ben 1, 1897-ben 9, 1898-ban 1 és legutoljára 1899-ben 5. Ezekben as esetekben a himlőt mindig kívülről hurczolták be a városba, az idolsó 6 év alatt azonban egyetlen egy esetet sem jelentettek be. Pozson}tban 1887. óta karról-karra nem oltottak, hanem csakis állati védhimlő nyirokkal, amelylyel syphilist vagy más átvihető betegséget nem olthatnak be. 6. A hastífusz Pozsonyban még az 1885-ik évben épült és kitűnő ivóvizet szolgáltató vízvezeték előtt sem uralkodott nagyobb kiterjedésben, s ha egyes években nagyobb volt is a bejelentettek száma, azokat leginkább a Pozsonyt környező helységekből betegen hozták be a helybeli kórházakba. Az utolsó években, 1897-ben jelentettek be nagyobb számú megbetegedést: 128 esetet, amely 22, vagyis 17-18% halálozással járt, a betegek közül azonban 55 idegen, 43 pedig katona volt (leginkább a Dunán gyakorlatozó utász), a 43 katona közül 11 nem Pozsonyban lakott. Legutoljára Typhtis ab dominalis 27
