Pávai Vajna Gábor dr.: Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)
POZSONY EGÍSZSÍGÍJOYE A gümőkórban elhaltak száma ez idő alatt volt összesen 1392, azaz évi középszáma 278; tehát a gümőkórban elhaltak arányszáma az összes lakossághoz viszonyítva...............................................0*43% Az 1891—1901-iki dekádban az összes gümőkórban elhaltak száma 2511, évi középszáma 251, Pozsony város lakosságának átlagos száma a két népszámlálási eredményhez képest 57.004. Gümőkórban tehát elhalt .......................................................0 * 44(>/0 M ár ez is utal az utóbbi évek némi javulására. Feltűnőbb azonban a javulás az 1881 — 1890-iki dekád eredményével szemben. Ugyanis ebben a dekádban gümőkórban elhalt 8465 egyén, évi átlag 346, Pozsony lakosságának átlagos száma volt 50.208. (Természetesen mindig a katonaság nélkül számítva.) E szerint gümőkórban elhalt a lakosságból .....................................................................................0*69%. Vagyis világosabban kifejezve, a 80-as években 50.000 lakos közül többen haltak meg tüdővészben, mint a mennyi most meghal közel 70.000-ből. Tehát kétségtelen a tetemes javulás. Az 1905-ik év magában véve az összes lakossághoz viszonyítva valamivel kedvezőtlenebb volt, mert 307 gümőkórban elhalt, a 67.000 főnyi polgári lakosságnak csak 0*45ü/0-át tette. Ebben a tekintetben Pozsony egészen egy színvonalon áll Budapesttel, és csak sajnálattal mondhatjuk, hogy Pozsony a 26. törvényhatósággal bíró város között, még mindig a 9-ik helyen áll a gümőkóros halottak számát illetőteg. Itt azonban rögtön meg kell jegyeznünk, hogy azokban a városokban, a melyek nálánál viszonylag kedvezőbb 17 2
